"Aki nem fejleszt folyamatosan, az lemarad" - Interjú Kanyuk Lászlóval

Hír

2016/11/10

A világ egyik vezető, és egyben leggyorsabban fejlődő szigetelésgyártó vállalata, a Knauf Insulation magyarországi marketingvezetőjével beszélgetett a Zöldunió. Fókuszban az energiahatékonyság és a vállalati innováció.

Egy korábbi interjú alkalmával kifejtetted, hogy a hazai ingatlanállomány 85-90 százaléka energetikai szempontból korszerűtlen. Látsz valamiféle változást?

Az előző évekhez képest mindenképp élénkült az építőipar, azonban még korai lenne ebből bármilyen következtetést is levonni. Vannak részben államilag finanszírozott projektek, például az Otthon melege program, amely a tavalyi évben társasházakra, idén pedig családi házakra vonatkozóan működött. Az 5 milliárdos keretből körülbelül 2 - 2,5 ezer otthon újítható fel energiahatékony épületté. Ez persze nem sok, a piac jóval többet is elbírna, de fontos, hogy valami elindult. Azt mindenesetre a kutatásaink is alátámasztják, hogy a lakosság jelentős részének nincsen annyi megtakarított pénze, hogy saját maga finanszírozzon egy ilyen beruházást, viszont állami támogatás mellett az energia-hatékonysági beruházási kedv is megnő.


A pénzügyi szektor miként áll ehhez a témához?

Kedvező hitelek állnak rendelkezésre, azonban a hitelfelvételi hajlandóság a lakosság körében igen alacsony. A legtöbben állami támogatásokra várnak, azok nélkül egymaguk nem igazán vágnak bele egy ilyen beruházásba.


Mi akkor a megoldás?

Nem muszáj egyetlen komplex felújításban, így sokmillióban gondolkodni. Már egy padlásfödém vagy egy magastető hőszigeteléssel is 25 százaléknyi elpazarolt energiát takaríthatunk meg. 100 - 150 ezer forintról beszélünk. Amit pedig így a rezsiköltségeinken keresztül megtakarítunk, azt tőkeként ismét tegyük félre, majd fordítsuk a jelentősebb beruházásokra. Persze a hőszigetelés nem egy olcsó dolog, viszont hosszútávon rengeteget tudunk általa megtakarítani: minden egyes hőszigetelésbe befektetett forintunkból kb. 4 - 5 forintot viszont fogunk látni idővel, tehát egy igen biztonságos, több évtizedre szóló beruházásnak tekinthető.


Ha a meglévő épületünket szeretnénk energetikailag modernizálni, mi az első lépés?

Mindenképpen egy energetikai auditot készíttessünk az épületen. Azért, mert a szomszédunknak volt valamilyen energetikai beruházása és az jól működik, még nem biztos hogy nekünk is jó lesz, hiszen minden egyes épület más és más. Egy jó minőségű energetikai audit körülbelül 50 ezer forintból kijön. Az audit keretében viszont nem csak arról kapunk információt, hogy milyen az aktuális állapot, hanem hogy milyen szintig lehet fejleszteni az épületünket, mit kell ezért tennünk, és ennek körülbelül mekkora a költségvonzata. Amennyiben úgy döntünk, hogy belevágunk a beruházásba, akkor az auditban javasoltakon semmiképp se spóroljunk - pl. a hőszigetelés vastagságán, a nyílászárókon, vagy akár a gépészeten. Mert azzal, hogy mondjuk a 15 cm javasolt hőszigetelési vastagság helyett csak 8 cm-t teszünk fel, a hőszigetelő anyag árán kívül minden más költségünk ugyanúgy fel fog merülni, márpedig maga a hőszigetelő anyag csupán 20 százalékát teszi ki a teljes hőszigetelési költségszerkezetnek. Másik fontos tényező a munka minősége: mindenképpen figyelnünk kell arra, hogy a kivitelezés kifogástalan legyen. Ha az auditban leírtak szerint járunk el, akkor a papíron számolt energetikai paramétereket a valóságban is fogja tudni hozni az épületünk.


Magyarország az épületállománya tekintetében az energipazarlók tartozik, a ”klub” pedig - a klímaváltozás következtében - újabb országokkal bővül az elkövetkezendő években. Egyesek szerint ez egy ördögi kör, mivel a többlet energiafelhasználás  még inkább erősíti a klímaváltozást. Erről mi a véleményed?

A hőszigetelés lényege, hogy télen épületen belül, nyáron pedig épületen kívül tartja a meleget. Míg mondjuk egy itthoni modern épület klímája 15 kilowattóra / négyzetméter / év energiafelhasználásával tehető komfortossá, addig egy rosszabb állapotú családi házban ez akár négyzetméterenként 250 - 350 kilowattóra is lehet, ami óriási különbség. Az energiafogyasztás nyári csúcsát azonban - többek közt Magyarország is - már nem a téli időszakban éri el, mint mondjuk 25 - 30 évvel ezelőtt, hanem nyáron, ami a légkondicionálók tömeges használatának következménye. Ezek a berendezések átlagosan 15-20 százalékkal növelik a nyári energiafogyasztást. Így nem is kérdéses, hogy azokban az éghajlatváltozásnak kitett régiókban, ahol a fűtési- és a villamos energia termelés elsősorban fosszilis energiahordozókon alapul, közvetlen kapcsolat van a túlzott lakossági energia-felhasználás és a károsanyag-kibocsátás mértéke között. Az üvegházgázok pedig - pl. CO2 - mint tudjuk, a klímaváltozást tovább erősítik.


Ha már a klímaváltozásnál tartunk: Attól, hogy egy termék funkcionalitása szempontjából fenntarthatósági vagy környezettudatos célokat szolgál, még nem teszi gyártóját “zölddé”. Nálatok azonban más a helyzet.

Számunkra a környezettudatosság, a fenntartható működés alapkritérium. Termékeinket - melyek használatával a lakosság és az ipar is energiahatékonyabbá válhat - a lehető legminimálisabb környezetterhelés mellett vagyunk képesek előállítani.


Mit értesz a környezeti terhelés minimalizálása alatt?

A termékeink természetes anyagokokból kerülnek előállításra. Például a kőzetgyapot egy bazaltszármazék, az üveggyapot pedig egy szilikátszármazék, ami 85%-ban újrahasznosított üvegből készül. Ami tehát másnak hulladék, az nekünk alapanyagot jelent a gyártáshoz.

Cégünk egyébként az általános normáknál szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg magával szemben, melyet évente a fenntarthatósági jelentésünkben teszünk közzé. Folyamatosan monitorozzuk, hogy a célkitűzéseink milyen hatásfokkal valósultak meg, és ha kell, be is avatkozunk. Működésünk két fő ismérve a folyamatos optimalizálás és az innováció.

Ennek köszönhetően persze nem csupán az alapanyagok tekintetében beszélhetünk fenntartható működésről - ide tartozik a gyártás során fellépő károsanyag-kibocsátás visszaszorítása, ami persze energetikai tényező is. Vannak már olyan gyáraink, amelyek teljesen önellátóak, napelemekkel és napkollektorokkal vannak felszerelve. Ilyen például a Franciországban található lannemezani létesítményünk, ami még a környező falvakat is képes ellátni villamos energiával.

De természetesen a gyártás mellett a logisztikát is folyamatosan optimalizáljuk, hogy költséghatékonyabb és egyúttal fenntarthatóbb legyen. Például az üveggyapot hőszigetelő termékek a szállítást megelőzően - préseléssel - zsugorításra kerülnek, hogy minél kevesebb helyet foglaljanak. (Igen látványos, amikor kinyitunk egy ilyen üveggyapot tekercset, ami levegővel feltöltött paplanként hirtelen felfújja magát.) Ezért is próbálunk inkább az üveggyapotok irányába mozdulni, mert amíg mondjuk egy meghatározott felület hőszigeteléséhez kőzetgyapotból 8 kamionnyi terméket kell leszállítani, addig üveggyapotból ez vidáman 1 kamionra is ráfér, ami így 7 kamionúttal kevesebb károsanyag-kibocsátást is eredményez.


Említetted az imént az innovációt…

A gyártástechnológiában mindig követjük a legfrissebb trendeket, illetve a legújabb műszaki megoldásokat alkalmazzuk, egyrészt azért, mert így költséghatékonyabban és környezetkímélőbb módon vagyunk képesek gyártani, másrészt azért, mert igen komoly verseny van ebben az iparágban: aki nem fejleszt folyamatosan, az lemarad. Ráadásul az egyre ökotudatosabb publikum figyelme is jobban ráirányul azokra az energiahatékonysági termékekre, melyek környezettudatos módon vannak előállítva.


Mondanál példát egy innovatív fejlesztésre?

Itt van például az úgynevezett Ecose technológia, amivel kb. 8 évvel ezelőtt jelentünk meg a piacon. Ez egy glükóz alapú kötőanyag, ami az üveggyapotjainkba kerül. Megvalósítása igazi kutatás-fejlesztési áttörés volt, hiszen így semmilyen hozzáadott vegyi anyag - pl. fenol-formaldehid vagy akril - nem kerül az üveggyapot termékeinkbe, ami egészségvédelmi szempontból is kardinálisnak számít. Az Ecose-nak -is- köszönhetően vállalatunk rengeteg környezetvédelmi díjat nyert, de persze nem ülünk a babérjainkon: a kőzetgyapotok kapcsán egy hasonló kötőanyag kifejlesztésén dolgozunk, ami jelenleg már tesztfázisban van.

 

Az interjút a zöldunió vezetője készítette.

 


A Knauf Csoport, és a Knauf Insulation

Knauf Csoport: A Knauf Csoport egyike a világ vezető építőanyag és épületszerkezeti rendszer gyártóinak, és elsősorban farost lemez és gipszkarton alapanyagokat használ. A Knauf továbbá forgalmaz egyedi térelválasztó rendszerekhez, mennyezetekhez, padlózathoz szükséges egyéb tartozékokat is. A vállalat már hatvan éve működik sikeresen a világ harminc országában, és több mint száz gyártóüzem tulajdonosa. Knauf Insulation: A Knauf Insulation, amely önálló egységet alkot a Knauf Csoporton belül, a múlt század hatvanas éveiben kezdett szigetelőanyagokkal foglalkozni. A Knauf Insulation szerepe a Knauf Csoporton belül egyre nő, éves forgalma világviszonylatban 1 milliárd euró körül mozog. A Knauf Insulation központja a németországi Iphofen-ben található. A vállalat jelenleg ötven országban körülbelül ötezer alkalmazottat foglalkoztat, harminc gyárában termel üveg-, kőzet- és fagyapotot, valamint expandált polisztirolt (EPS). Knauf Insulation Magyarországon: A közvetlen képviselet, amelyet 2005 év közepén alapítottak, először belga importtal (VISE), később az új csehországi gyárban készülő üveggyapot importjával foglalkozott. A 2006-os nemzetközi akvizíciók lezárása után, a rákövetkező év folyamán zajlott le a kőzetgyapot, üveggyapot és fagyapot üzletágak integrációja, amelynek végén a Heraklith Hungária Kft vette fel a Knauf Insulation Kft nevet.

A Knauf Insulation az alábbi piaci szegmensekben van jelen:

  • Kőzetgyapot: ipari épületek, műszaki szigetelések, magasépítés
  • Üveggyapot: magasépítés
  • Fagyapot: magasépítés, belsőépítészet, akusztika, zajvédő falak, valamint export a környező országokba

Hirdetés (X)

forrás: zöldunió

A rovat új hírei

Hasonló