Interjú Kanyuk Lászlóval

Interjú

írta: ecolounge
2015/09/07

A Knauf Insulation szigetelésgyártó vállalat marketing vezetőjével beszélgettünk.

eco: A Knauf Insulation, mint a világ egyik legnagyobb szigetelésgyártója, stratégiai partnerként is segíti működésünket. Az együttműködés oka, hogy Ti is környezettudatosan gondolkodtok és működtök. Miben mutatkozik ez meg?

KL: Cégünk nemzetközileg három termékcsoportot gyárt: a közetgyapotot, az üveggyapotot, és a fagyapotot. Egyrészt ezek a termékek környezettudatos - energiatakarékos irányvonalat képviselnek, hiszen a szigeteléssel rengeteg fűtési/hűtési energiát lehet megtakarítani, és mivel kevesebb az energiaigény, kevesebb energiát is kell előállítani. Magyarországon az energiát jellemzően fosszilis anyagok égetésével állítjuk elő, így a megfelelő szigetelés kevesebb széndioxid kibocsátást is eredményez. Másrészt cégünknek van egy fenntarthatósági jelentése, ami a gyártási irányvonal mellett egy szabályrendszert is felállít. Ennek értelmében minden esetben az aktuális környezetvédelmi normáknál szigorúbb feltételeket támasztunk önmagunkkal szemben. A teljesség igénye nélkül olyan célszámokkal meghatározott jellemzőkről van szó, mint pl. a gyártás során felhasznált ivóvíz csökkentése, a károsanyag kibocsátás minimalizálása. És természetesen maga a termékfejlesztés is olyan irányba megy, hogy a természetben szinte korlátlanul előforduló nyersanyagokra támaszkodhassunk a gyártás során, mint például az üveggyapot esetében.

eco: Az üveggyapot miért környezettudatos?

KL: Az üveggyapot egy szilikát alapú termék. Fontos tény, hogy mi 90%-ban újrahasznosított üvegből állítjuk elő ezt a termékünket. Európa szerte találhatóak szelektív hulladékgyűjtű pontok, ahol a színes- és fehérüveg összegyűjtésre került üveget cégünk felvásárolja. Az üveghulladék ledarálásra majd 1500 Celsius fokon megolvasztásra kerül, mely az üveggyapot alapját képezi.

eco: Ha már az üvegyapotnál tartunk: Olvasóink között is akadnak, akik épp mostanában építkeznek, felújítanak. Mit üzensz nekik?

KL: Egy épület akár sok évtizedre is szólhat, így nagyon nem mindegy, hogy milyen lesz a fenntartási költsége, ezért felújító- vagy leendő háztulajdonosokként érdemes gondolni arra, hogy energiatakarékos vagy energiahatékony épületet hozzunk létre. Az energiatakarékosságot jellemzően három terület befolyásolja: a megfelelő nyílászárók kiválasztása, a hőszigetelés, és természetesen a gépészet (hűtés-fűtés). Ezért javasolt még a tervezési fázisban egy előzetes energetikai auditot csináltatni, amely a költségvetési optimum figyelembevételével informál abban, hogy saját anyagi lehetőségeinkhez képest mi kerüljön beépítésre az épületbe, és mindezzel mit nyerünk. Egy forint befektés akár 4-5 forintot is jelenthet hosszabb távon, ami 50-80%-al kevesebb rezsiköltséget eredményezhet.

eco: Külön tehát nem is érdemes belefogni, például csak a gépészet modernizációjába?

KL: A nyílászáró - hőszigetelés - gépészet ha jól együttműködik, akkor tudjuk elérni a legjobb eredményt egy épületnél. Bár ez igényli a legnagyobb befektetést, de a legnagyobb haszonnal is ez kecsegtet. Persze külön-külön is van rá lehetőség, pl. csak nyílászáróra vagy a gépészetre koncentrálni, ám ha elavult a falszerkezetünk, akkor az a megspórolt energia amit ezáltal elértünk, ugyanúgy szabadon kiáramlik az épületből. Az energetikai audit épp ezért is fontos, hiszen ennek során a szakember pontosan meghatározza hogy mit kell az épülettel kezdenünk, ergo nem a szomszédtól kapott tanács alapján kell döntetünk, ami valljuk be, lehet hogy zsákutcába vinne. Minden épület más, így ami problémás terület egy épületnél az lehet hogy egyáltalán nem problémás egy másiknál. Az audit tehát megvéd minket attól, hogy feleslegesen sok pénzt költsünk el egy olyan területre, amit valójában nem is kellene hogy fejlesszünk, mert minimális az a teljesítményjavulás amit az a megoldás eredményezne. Az auditra szánt néhány tízezer forint sok százezres felesleges költéstől óvhatja meg az építtetőt. Mi mint cég nem végzünk auditot, de ismerünk olyan auditorokat akiket nyugodt szívvel merünk ajánlani. Úgy gondolom, jelenleg már egy elég komoly szakemberbázis áll rendelkezésre országos szinten.

eco: Sokat adtok a transzparenciára, miközben igyekeztek a száraz termékparaméterek mögé némi izgalmat is csempészni. 2013-ból egy összehasonlításon alapuló kísérlet is a nevetekhez fűződik, melynek során két épületet választottatok ki. Mesélj erről légyszives.

KL: Magyarországon összesen 4,3 millió lakóingatlan van, melyből 2,6 millió családi ház. És szomorú, de tény, hogy a családi házak nagy általánosságban energetikai szempontból a legkorszerűtlenebb szegmensnek tekinthetőek, tehát a panel társasházak, a standard társasházak jobb energetikai paraméterekkel rendelkeznek mint ezek az épületek. Ezért gondoltuk azt, hogy amennyiben csak a hőszigetelésnek az előnyeit kívánjuk megmérni, akkor egy nagyon egyszerű és mutatós példa, ha két, azonos paraméterrel rendelkező családi házat választunk ki, amelyek földrajzilag közel is esnek egymáshoz hogy az időjárás se legyen befolyásoló tényező. A kísérletet a Műszaki Egyetemmel közösen végeztük el. Az egyik épületet lehőszigeteltük a kor követelményeinek megfelelően, a másikat változatlanul hagytuk. Mind a kettőbe beépítettünk egy monitoring rendszert ami 2-3 perces lebontásban figyelte a belső hőmérséklet alakulását. Nappalra 22 fokot éjszakára pedig 19,5 fokot állítottunk be mindkét épület termosztátjánál. A pontosság kedvéért egy mini meteorológiai állomást is felszereltünk az egyik épületre, ami szélerőt, esőt, UV sugárzást mért. A megfigyelés 2013 szeptemberétől 2014 március végéig tartott, melynek során folyamatosan mértük, hogy melyik épület mennyi energiát fogyaszt. A kísérlet számunkra nem meglepő módon azt az eredményt hozta, hogy a hőszigetelt épület 46%-al kevesebb földgázt fogyasztott  ugyanazon komfortérzet eléréséhez. Nagyon fontos, hogy beltéri komfortérzet javulást is elértünk, mert hiába fűtünk, ha nincsen megfelelően hőszigetelve, akkor a falak hidegek maradnak. Viszont ha le van hőszigetelve az épület, az a falfelület több celsius fokkal melegebb lesz, így általánosan jobb lesz a komfortérzet is az épületen belül. Megjegyezendő, hogy 2013-14 tele viszonylag enyhe volt, tehát átlag 3 celsius fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet mint amennyi szokott lenni Magyarországon általában. 1 C fok körülbelül 5%-ot jelent a fogyasztásban, tehát egy igazán kemény télen ez a 46% akár 60-65% is lehetett volna. Érdemes volt látni hogy a melegebb napokon a hőszigetelt épület kazánja be sem kapcsolt, mert az épület képes volt tartani azt a hőmérsékletet amire egy-két nappal korábban felfűtötték. És ez természetesen a kazán élettartamára is hatással van hosszabb távon.

eco: Hogyan látjátok, a jelenünkben mennyire figyelnek az energiahatékonyságra az építtetők, felújítók?

KL: Szerencsére elmondhatjuk, hogy az energiatudatosság fejlődőben van a hazai lakosság körében is. Elsősorban talán nem környezettudatosságból, hanem anyagi megfontolásból. A jelen építőinek nagy hányada már úgy gondolkodik, hogyha felújításba vagy építésbe kezdenek, akkor szem előtt kell tartsák az energiahatékonyságot, de persze ez az anyagiaktól is nagyban függ.

eco: Van jelenleg olyan állami / uniós pályázat, amely a szigetelés beszerzést támogatja?

KL: A 2000-es éveknek a második fele a panelprogramokról szólt. Az intézkedéscsomaggal körülbelül 1 millió ember életkörülményeit sikerült javítani, azonban a lakosság nagyrésze továbbra is családi házakban él. A következő években jellemzően nem volt ilyen nagy átfogó program, viszont voltak olyan támogatások, melyek például a napkollektorok, háztartási gépek, nyílászárók cseréjére irányult. Ezek a komplex energetikai felújításokkal ellentétben csak részmegoldást nyújtottak. Most indult az Otthon melege program. Ez abból a szempontból jó, hogy itt elsősorban a (4-60 lakásos) társasházak teljes energetikai felújítását célozza meg az állam, sőt, a megújuló energiákat használó tulajdonosok még extra támogatásra is jogosultak. Reményeink szerint az Otthon melege programnak lesz egy olyan folytatása ami már a családi házakra is fókuszálni fog, és akkor még szélesebb kör fog tudni hozzájutni az államilag támogatott felújítási lehetőséghez. - Úgy látom, hogy a pénzügyi szektor is megfelelően reagált erre az igényre: A lakosságnak mostmár többféle kereskedelmi bank többféle, kifejezetten energiahatékonysági beruházáshoz kínál hitelcsomagot. Ennek az előnye, hogy ha a hitelt úgy fektetjük energiahatékonyságba, ahogyan az az auditban meg van írva, akkor a fűtési költség megtakarítása lényegében olymódon fedezi a hitelt, hogy még pénz is marad a zsebünkben. Ergo egy 10-15 éves futamidő után azt vesszük észre, hogy a hitelt visszafizettük, ráadásul az épületünk a következő évtizedekben továbbra is energiahatékonyan fog működni, a rezsiköltségeinket tehát hosszútávon csökkentettük igen komoly mértékben.

eco: Ha már a hazai pályázatokról esett szó, hogy látjátok az építőipar jelenlegi állapotát ma Magyarországon?

KL: Az elmúlt 3-4 évben észrevehető volt egyfajta stagnálás az újépítésű ingatlanok piacán, tehát beállt évi 8-9 000 darabszámra, a felújítások száma pedig 25-30 000 körül mozgott stabilan. Összehasonlításképpen még 2006 - 2007 környékén ennek a négyszerese volt a teljes piac, az újépítésű ingatlanok száma 30 - 40 000 körül volt. Jelen pillanatban azt mondhatjuk, hogy az építőipar a felújítási piacból áll, de az elmúlt hónapokban egy hirtelen elindult ingatlanár emelkedést tapasztalhattunk, Budapesten és vonzáskörzetében nagyjából 15-20%-al emelkedtek a lakásárak, ami egy kedvező előjele is lehet annak, hogy elkezdődik egy új építési láz a hazai építőipari piacon. Ebből a szempontból optimistán gondolunk a jövőre, hiszen mi új építésekben és felújításokban egyaránt érdekeltek vagyunk.

eco: Globális szereplőként van összehasonlítási alapotok a környező országok fogyasztói szokását illetően is. Mondanál pár adatot?

KL: Úgy vesszük észre, hogy a tűzbiztonság sokkal kiemeltebb szempont a külföldi vásárlók, beruházók szemében, mint itthon (bár ez is átalakulóban van). Ha Szlovákiához vagy Csehországhoz hasonlítjuk magunkat, szabályozásban utól értük őket, sőt, a követelmények szigorúsága szempontjából előttük járunk, viszont anyaghasználat tekintetében még bőven van hova fejlődnünk. A szlovák piacon úgy gondolom, hogy az átlag hőszigetelési vastagság majdnem kétszerese, Csehországban pedig inkább két és fél-háromszorosa a magyarországi átlagnak. Tehát a Cseh piac anyagszükséglet vagy vevő igények szempontjából már ugyanolyan, mint a németországi piac, a vevők preferenciája megegyezik. Az pedig mondanom sem kell: Németország az élen jár energiatakarékosság szempontjából. A legszigorúbb szabályok és a legkomolyabb hőszigetelések azonban meglepő módon a skandináv országokban vannak. Erre egy példa hogy Magyarországon az átlagos homlokzati fal hőszigetelési vastagsága kb 10 cm környékén van most, ez 10 évvel ezelőtt 5 cm volt. Mindez például Norvégiában és Svédországban 27-30 cm közötti. Persze, ott hidegebbek is a telek, de a legmeglepőbb, hogy az épületek fenntartására ezáltal kevesebbet is fizetnek a hőszigetelésnek köszönhetően.

eco: Látjuk hogy van fenntarthatósági jelentéseket. Terveztek-e bevezetni a jövőre nézve valamilyen saját társadalmi felelősségvállalási programot?

KL: A fenntarthatósági irányvonalunk globálisan jelen van minden egyes Knauf Insulation leányvállalatnál, országtól függetlenül. Természetesen ahol a gyártóegysége is van a cégnek, ott még külön is igyekszünk a környező lakosságot megismertetni magával a céggel, a gyártással. - Miért vagyunk itt? Mit csinálunk? - Célunk tehát a teljes transzparencia biztosítása, emellett pedig igyekezettel vagyunk elsősorban a környéken élők közül alkalmazni dolgozóinkat. Úgy véljük, az elesett sorsú embereket, kisdiákokat kell, és kötelező is támogatnunk, egyrészt mert a cég ezt a gondolatot sajátjának érzi, másrészt mert cél, hogy az adott helyi közösség részévé váljon. Nem egy megtűrt, hanem egy szeretett karakter szeretne lenni. Erre az egyik legjobb példa Zalaegerszeg, ahol a magyarországi gyárunk is üzemel. A fiataloknak igyekszünk munkalehetőséget, szakmai gyakorlatot biztosítani a gyárban, emellett tőlünk telhető módon segítjük őket a hőszigetelési gondjaik megoldásában is, együttműködve a helyi önkormányzattal.

eco: A világ tán leggyorsabban növekvő szigetelésgyártója vagytok. Van még hová fejlődnötök?

KL: Magyarországon mindenképpen van feljebb. Az ingatlanállomány 85-90%-a energetikai szempontból korszerűtlen, és nagyon lassú a hazai épületállomány megújulási rátája. Ha a jelenlegi sebességet tartjuk, akkor még kb 400 év szükséges a hazai épületállomány megújításához. Ezért én úgy gondolom, hogy elsősorban felújítások képezik számunkra a piacot. Kelet-Európában egy picivel, Nyugat-Európában jóval előrehaladottabb az energetika és az energiatudatos építkezés. Amennyiben azzal számolunk, hogy globálisan a népesség folyamatosan növekszik, akkor három évtizeden belül ingatlanhiány léphet fel. Ráadásul a népességrobbanás még több környezetkárosító CO2-kibocsátást is jelent, amit jó hőszigeteléssel radikálisan tudnánk csökkenteni, 1000 tonnákban mérhető mennyiségekről beszélünk. Tehát környezetvédelmi megfontolásból is van még hová fejlődni, és szükséges is, hiszen minden embernek az az érdeke, hogy képesek legyünk a környezetet megóvni és át tudjuk adni a következő generációknak.

(Hirdetés)

A rovat új hírei

Hasonló

Fűtsünk megújuló energiával!

Földgáz helyett jöjjön a földhő, a biomassza és a napenergia. Ez nemcsak a környezetet kíméli, hanem a gazdaságnak is jelentős ...

Zöldül a LEGO

A LEGO kommunikációs munkatársával beszélgettünk többek közt a játékok gyártásáról, csomagolásáról, szállításáról.

Interjú Fáy Zsolttal

Fáy Zsolttal, a MagNet Magyar Közösségi Bank alapító tulajdonosával, igazgatósági elnökével beszélgettünk.

Interjú Tulik Ágnessel

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Szerencsejáték zRt. mennyire gondolkodik - és persze cselekszik - „ökosan”?

Interjú Réti Évával

Újrahasznosított farmerekből készít egyedi ruhákat a Réthy Fashion. A cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Interjú dr. Szűcs Pannival

A BVK Zrt. Kommunikációs és Pr igazgatójával beszélgettünk a budapesti házhoz menő szelektív hulladékgyűjtő rendszerről.