Budapest és Debrecen már most nyert a "Climathon" klímavédelmi kezdeményezéssel
Míg Budapesten közel harminc fiatal kereste a választ arra a kérdésre, hogyan lehet vonzóbbá és fenntarthatóbbá tenni a fővárosi Duna-partot, Debrecenben 24 fiatal a közlekedés okozta légszennyezettség és a szálló por mennyiségének csökkentésére dolgozott ki kezdeti koncepciókat 24 óra leforgása alatt. - A nemzetközi klímainnovációs hackathon, avagy a Climathon keretében világszerte csaknem 110 helyszínen ötleteltek csapatok a városukat érintő kihívásokra.
Innovatív válaszok a klímaváltozás kihívásaira
Így működik a klímainnovációs hackathon
A 24 órán át tartó verseny lényege, hogy a résztvevők csapatok a helyi szervező által felvetett problémákra keressenek megoldásokat, amelyeket aztán a helyszínen prezenálnak is. Miután a témaindító előadások lementek, a csapatok saját ötletükön dolgoznak, eközben a szükséges mértékben újabb előadásokat, workshopokat, illetve frissítő szüneteket iktathatnak be. Fontos, hogy a koncepció legyen megvalósítható, életszerű, mind a kivitelezés és finanszírozás kapcsán.
A pályaműveket a zsűrik értékelik, a legjobban teljesítő csapatok - helyszíntől függően - különböző díjazásban részesülnek. A győztesek számára lehetőség nyílik a nemzetközi EIT Climate-KIC Climate LaunchPad klímainnovációs inkubációs programjában való részvételre. Ennek keretében nemzetközi szakértőkkel és befektetőkkel alakíthatnak ki kapcsolatokat, vagy akár csatlakozhatnak start-up inkubációs programhoz is, amelyek a koncepciók továbbfejlesztését, azok gyakorlati megvalósítását szolgálják.
Az esemény immáron globális
2016-ban 19-ről 59-re nőtt a kezdeményezéshez csatlakozó városok száma, míg 2017-ben már a Föld hat kontinensén, összesen 104 városban, több mint 4500 résztvevő dolgozott egyszerre 24 órán át az adott helyszínek környezetvédelmi problémáinak megoldásán. Idén 113 városban került megrendezésre az esemény.
Az elmúlt három évben közel ezer új ötlet került kidolgozásra. A korábbi évek legjobb ötletei, sikertörténetei ezen a linken tekinthetőek meg.
A cél természetesen nem csak a csatlakozó városok klímavédelmi, környezetvédelmi problémáinak megoldása, hiszen minél több város vesz részt a kezdeményezésben, annál inkább érvényesülhet a hatás globális szinten nézve is.
Magyarország legjobbjai
2018-ban Budapest mellett Debrecen csatlakozott a világszintű kezdeményezéshez. Mindkét városban a helyi szervezők által azonosított, illetve megfogalmazott problémákra, kihívásokra keresték a választ a résztvevők.
A 2018. október 25-26. között megrendezett Budapest Climathon keretében a résztvevők a Duna-part fejlesztését, ezen belül a közterületek, hidak, folyómenti létesítmények innovációját és fenntartható, környezetbarát megoldások kidolgozását célozták meg. Dunán úszó épített zöld szigetek, kerékpárhasználatra ösztönző mobilalkalmazás, folyóparti közösségi irodák és megújuló energiával működő közösségi terek szerepeltek azok között az ötletek között, mellyel a résztvevők vonzóbbá és fenntarthatóbbá tennék a fővárosi Duna-partot.
- A budapesti győztes csapat, a „Beyond”, egy rakpartok fölé épített közösségi teret álmodott meg, mely helyet adhatna kis közösségi kerteknek, lakossági összejöveteleknek, a tetején található napelemek pedig biztosítanák, hogy akár a mobiltelefont is fel lehessen tölteni miközben megpihenünk a Duna-parton. A győztesek ötletüket a nemzetközi Climate LaunchPad klímainnovációs inkubációs program keretében fejleszthetik tovább.
- A városfejlesztési szakértőkből és a Fővárosi Önkormányzat képviselőjéből álló zsűri különdíjjal jutalmazta a Bikergized csapatot, akik egy alkalmazással ösztönöznék a kerékpárhasználatot. A kerékpárosok által megtett kilométereket megtermelt energiára, azt pedig ingyen igénybe vehető termékekre/szolgáltatásra válthatják az alkalmazás felhasználói. Például 10 km kerékpározással egy csésze tea lefőzéséhez elegendő energiát lehetne termelni, így 10 km megtétele után a kerékpárosok a Bikergized egyik partnerüzletében beválthatnának egy erre vonatkozó kupont. A csapat tagjai ötletüket a novemberi „Regionális fenntarthatóság és erőforrás-gazdálkodás a negyedik ipari forradalom felé vezető úton” konferencián is bemutathatják.
Debrecenben egy nappal később, 2018. október 26-27-én rendezték meg az eseményt. A csapatok a légszennyezettség, ezen belül elsődlegesen a szállópor-koncentráció csökkentésére keresték a választ, amely a lakossági szilárd tüzelésből és a megnövekedett közúti forgalomból adódik. A teamek által kidolgozott ötletek között a zsűri találkozhatott zöldhulladékra alapozott, fűtésre használható komposztkazánnal, levegőminőség-javító és szemléletformáló közösségi platformmal, napelemes, növényborítású zöld oszlop terveivel, illetve óvodások és általános iskolások számára tervezett, gamifikált applikációval is, amellyel a napi közlekedésük hatásait (pl.: károsanyag-kibocsátás, ökológiai lábnyom és az alternatív közlekedési módokkal elérhető megtakarítások) követhetik nyomon a fiatalok.
- Az ötletek közül a legígéretesebb koncepcióval a „Szmogirtók” álltak elő, akik olyan integrált ökotetőt helyeznének fel a hajdúsági megyeszékhely panelházaira, amelynek része a napelemes rendszer mellett egy madárodúkból, valamint szárazságtűrő pozsgásnövényekből álló kert is. Mindez komplex módon lenne képes hozzájárulni nemcsak a levegőminőség javításához, hanem az energiafüggőség csökkentéséhez és különböző természetvédelmi célokhoz is.
A Föld 113 városában megrendezett Climathon eseményen született ötletek közül a legjobbakat a helyi szervezetek mellett a ClimateLaunchpad, Európa legnagyobb cleantech ötletversenye segíti majd tovább a gyakorlati megvalósítás irányába.
Cikk források: EUROLEX CONSULTING KFT., Gabnai Zoltán (szervező, Climathon Debrecen 2018)
Fotók: Kiemelt kép: 42bit.hu (forrás: Lenner Ádám), Második kép: EUROLEX CONSULTING KFT., Harmadik kép forrás: Lenner Ádám