Égető kérdés: a tűzijáték

Magazin

írta: Streit Nóra
2013/08/20

A tűzijátékot ellenzők legtöbbször a pénzpazarlást és a pirotechnika veszélyességét említik, ám környezetszennyező és egészségkárosító hatása általában nem kerül szóba. Külföldön kísérleteznek már az öko változattal is - már amennyire ez lehetséges.

Egy kis tűzijáték-történelem
Míg ma a tűzijáték szerepe egy-egy ünnep "megkoronázása", addig az ősi Kínában a rossz szellemek elűzésére volt hivatott. 800 körül találták fel a feketelőport, amire épült - többek között - a tűzijátékipar is. A lőport eleinte bambuszrudakba töltötték, és ezeket meggyújtva, füsttel és durranással igyekeztek távol tartani a gonosz lényeket. Az első, maihoz hasonló céllal rendezett tűzijátékot is Kínában tartották a XII. században, az ázsiai után az európai gyárak pedig elsőként Münchenben, Velencében, majd Angliában jelentek meg. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, és 1938-ban volt része a budapestieknek először a látványosságban, a Gellért-szobor körül, szintén Adolfnak köszönhetően. (Bár a feljegyzések szerint 1476-ban Mátyás király esküvőjét, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását is tűzijátékkal ünnepelték meg.)

Sokk a levegőnek és a víznek
A pirotechnikai termékek szállítására és felhasználásra komoly nemzetközi, illetve hazai jogszabályok vonatkoznak, amelyek azonban csupán azt vizsgálják, mennyire veszélyes az adott anyag. A tűzijáték környezetre gyakorolt hatásait ugyanakkor a legtöbb esetben nem veszik figyelembe a döntéshozók. Pedig akármennyire szépek is az égre festett fénycsóvák, bizony rendkívül szennyezőek. A fellobbanó lángokat a robbanás során keletkező vegyi anyagok festik meg, olyan oxidálószerek által, mint a kálium-perklorát vagy a bárium-nitrát, amelyek egészségügyi kockázatot is jelentenek. Igaz, ma már legalább nem használnak e célból ólom- vagy higanytartalmú vegyületeket.

A levegőben azonban így is vegyi anyagokkal terhes füst és por száll a tűzijáték után, ami aztán lassan leülepszik. A látványosságot - mint nálunk, a Dunánál vagy a Balatonnál - gyakran rendezik valamilyen vízfelület fölött, például augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén. ilyenkor a szennyeződés értelemszerűen belekerül a vízbe is. Míg hazánkban nem tudni ilyen vizsgálatról, az amerikai környezetvédelmi hivatal kutatói például három egymást követő évben figyelték meg egy oklahomai tó vízminőségének változását az elmaradhatatlan  július 4-i tűzijáték előtt és után. Arra a - sajnos nem túl meglepő - eredményre jutottak, hogy a perklorátok közvetlenül a tűzijáték után igen magas koncentrációt értek el, és jó néhány hétbe, sőt hónapba telt, amíg a víz újra kitisztult.

Létezik alternatíva, bár az sem túl környezettudatos
Külföldön már dolgoznak a tűzijáték "zöldítésén": a Walt Disney kaliforniai szórakoztatóparkjában például öt évvel ezelőtt vezették be a környezetbarát változatot, amelyet puskapor helyett sűrített levegővel lőnek fel. A legtöbb fejlesztés azonban a mérgező oxidálószereket kívánja helyettesíteni valamilyen alternatív anyaggal: például a kálium-perklorátot nitrocellulózzal, amely tisztábban ég, azonban gazdaságosságban és látványosságban sajnos egyelőre meg sem közelíti a "füstösebb" fajtákat.

Kísérleteztek olyan nitráttal is, amely nem tartalmaz báriumot, például nátrium- vagy stroncium-nitráttal, ám ezek hátránya, hogy mivel jól oldódnak vízben, könnyen elnyelik a vízgőzt a levegőből,  így ha hosszú ideig tárolják, nehezen gyulladnak meg. Az úgynevezett nátrium-és kálium-perjodátok viszont minden követelményt teljesítenek: analóg perklorátok, amelyekben a klór atomokat jóddal helyettesítik, így az egészségügyi kockázat is csökken, viszont a látvány sem marad el.

Mindenesetre a környezetbarát tűzijáték fogalma radikálisabb - vagy talán ésszerűbb? - hangok szerint inkább oximoron, mintsem megvalósítható dolog. A tűzijátékgyártás pedig feltehetően még sokáig nagy üzlet lesz: az elsődleges exportőr természetesen Kína, de nem sokkal marad le mögötte Japán, Dél-Korea, India és Mexikó sem.

 

forrás: wikipedia.org, evamagazin.hu, bbc.co.uk

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai