Új klímaegyezmény született - Kompromisszumokkal
Heves viták után szombat este elfogadták az új globális klímaegyezményt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén. Az egyezmányt 197 ország küldöttei írták alá, azonban sokan elégedetlenek, mivel komoly módosítások történtek az egyezmény szövegén véglegesítésekor.
A klímacsúcs résztvevői, középen Boris JohnsonnalForrás: www.flickr.com
Szerző: Number 10
A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett péntek esti határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli.
Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell. Azonban ez is kompromisszumos megoldás, ugyanis az eredeti határozattervezetben a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.
Az indiai kormány azzal érvelt, hogy a fejlődő országok legfontosabb feladata jelenleg még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.
A módosítási javaslatok miatt azonban érthető módon felháborodtak a kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, hiszen őket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyegeti. Az európai országok közül is többen aggódnak, például Svájc képviselője is súlyos fenntartásainak adott hangot.
A hajnalba nyúló, elhúzódó tárgyaláson tehát dúltak az indulatok. Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, könnyek között kért elnézést a utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt. Mégis azt kérte, a résztvevők fogadják el a megállapodást, mondván: életfontosságú a kidolgozott klímaegyezmény integritásának megóvása annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a fő célkitűzés teljesítése, vagyis az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot.
António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor szombat este, a glasgow-i COP26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok a skóciai nagyvárosban tartott tanácskozáson nem teljesültek. A célok között szerepelt a kötelezettségvállalás a globális széndioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig, évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térség számára, és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban.
A módosítás ellenére 65 résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását. Megállapodás is született egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására. A résztvevők megállapodtak a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig. Az értekezlet nagy horderejű vállalásai közé tartozik az a 135 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.
A glasgow-i klímacsúcs egyik váratlan fejleményeként a héten kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína, azaz Washington és Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben "a kritikus 2020-as évtizedben", emellett többoldalú konstrukciók keretében - köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül - is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.
Boris Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor.
Kép forrása: flickr.com / Number 10
