Hogyan kerültek papagájmúmiák az Atacama-sivatagba? - Kereskedelmi útvonalak az Andokban
Mumifikált papagájokra, tollakra akadtak a régészek a világ legszárazabb sivatagában, az Atacamában. Hogyan lehetséges ez? A kutatók rájöttek: egykor élénk kereskedelem folyt a térségben, az élő papagájokat az Andokon keresztül lámakaravánokkal szállították az Atacama-sivatag oázisaiba. Elsősorban különleges tollaik miatt keresték az egzotikus madarakat.
Értékes tollaik miatt nagy volt a kereslet a madarakra Forrás: www.pexels.com
Szerző: Couleur
Igen nehéz terepen kellett a lámakaravánokkal áthaladniForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Rodrigo Garcia Saenz
Az észak-chilei Atacama-sivatag a Föld legszárazabb sivataga, ahol egyáltalán nem őshonosak a papagájok és arák, archeológusok mégis e madaraktól származó tollakat, mumifikált példányokat találtak különböző régészeti lelőhelyeken, például temetkezési helyszíneken. Ez azt jelenti, hogy a madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba.
"Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat" - mondta José M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: "hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról".
A térségben talált papagájok és arák többségét helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái az észak-chilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat tanulmányozták három éven keresztül. A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona- (amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Ezek többsége az 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez háborús időszak volt, de a kereskedelem ennek ellenére virágzott, és rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben.
Igen nehéz terepen kellett a lámakaravánokkal áthaladniForrás: commons.wikimedia.org
Szerző: Rodrigo Garcia Saenz
A kutatóknak azt is sikerült megállapítania, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor nem mindegyikből vált házi kedvenc: "A tollaik miatt kellettek, és amint felnőttek megkopasztották őket" - mondta Capriles.
A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. De amíg az óegyiptomi állatmúmiák esetében ismertek a temetkezési, áldozati hagyományok, a tudósok egyelőre csak találgatnak, pontosan milyen okból mumifikálták a madarakat. "Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Úgy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket" - mondta Capriles.
A kutatók eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták.
Képek forrása: 1. pexels.com / Couleur; 2. commons.wikimedia.org / Rodrigo Garcia Saenz
