Elhivatott településvezetőkön múlik a klímaváltozás hatékony kezelése
Több mint 140 önkormányzati vezető, döntéshozó, helyi civil vett részt az Energiaklub hatnapos képzésén, amely az éghajlatváltozás hatásainak települési szintű kezelésére készítette fel a résztvevőket. Mint a képzést megelőző kutatásból kiderült: a lakosság több mint 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt és fele konkrét intézkedéseket vár települése vezetőitől, ám azok harmada nem rendelkezik megfelelő tudással a felkészüléshez. Az egyéves Klímaválasz projekt erre a problémára kínált megoldást.
A klímaváltozás hatásai helyi szinten kezelhetők
Az Energiaklub egy éven át tartó Klímaválasz programja arról szólt, hogy hogyan lehet felkészülni a klímaváltozásra települési szinten. A projekt során az önkormányzati vezetők végiggondolták, hogy az ő településüket hogyan érinti az éghajlatváltozás, melyek a legsérülékenyebb területek és ezeken a területeken saját hatáskörben milyen intézkedéseket tudnak hozni. Az izlandi, lichtensteini és norvég támogatással megvalósult programban több mint 140 önkormányzati döntéshozó, képviselő és tisztségviselő vett részt az ország 4 régiójának közel 100 településéről.
„Konkrét ötletekből, praktikákból nagyon sokat kaptam ezen a képzésen. Meghatározó volt, hogy láthattam, milyen együttműködésre van szükség az önkormányzati és a településeken belüli szereplők között, legyen az egy ott élő lakos, egy helyi civil szervezet, egy hivatali alkalmazott, szakértő, vagy éppen képviselő. Világossá vált számomra ahhoz, hogy eredményeket érhessünk fontos a párbeszéd és az együttműködés” - hangsúlyozza Ferenczi István, önkormányzati képviselő Kispestről.
Kezdeti lépés a klímastratégia készítése
Az Energiaklub szakértői szerint első lépésként minden településnek stratégiai szinten kellene foglalkozni az éghajlatváltozással, hogy hatékonyan tudják kezelni annak várható hatásait, ám ezt kevés önkormányzat teszi csak így. Fontos lenne ez azért is, hogy a települések képesek legyenek sikeresen lehívni azokat a jelentős vidékfejlesztési és uniós forrásokat (KEHOP, TOP), amelyeket a klímaváltozásra való felkészülésre fordíthatnak. Így akár fenntartható energia akciótervet készíthetnek, energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokat valósíthatnak meg, vagy képzéseket és kampányokat indíthatnak a lakosság szemléletformálására. A képzés segítette az önkormányzatokat, hogy helyi szintű terveket, stratégiákat tudjanak készíteni.
„Úgy látom, hogy a helyi szabályozásokba, a helyi koncepciókba, stratégiákba rengeteg elem beépíthető a képzésen tanultakból. Ilyen akár az, hogy hogyan lehet az átszellőzést javítani egy belváros területén vagy az, hogy a hirtelen lezúduló esőre hogyan tudnánk hatékonyan reagálni” – hangsúlyozza Kalászi Hajnalka, osztályvezető, a budapesti V. kerületből.
A képzés végére a résztvevők úgy látták, hogy az alkalmazkodást segítő megoldások közül a legfontosabbak: a klímaadaptációs stratégia elkészítése, a lakosság véleményének megismerése valamint a civil szervezetek és szakértők bevonása.
„Faluhelyen azt mondhatnánk, hogy nem kell foglalkozni a klímaváltozással, de ez nem így van. A képzés által motivált lettem, szeretném alaposan áttekinteni majd újra azt, amit itt tanultam, mert minden területen van tennivalónk” – hangsúlyozza Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere.
Az egyéves program során sikerült új, jól hasznosítható tudást nyújtani a településvezetőknek, egy olyan rendszert kaptak, amely segítségével könnyebben tudják vizsgálni, hogy hogyan érinti a klímaváltozás a településüket, melyek a legérzékenyebb területek és milyen beavatkozási lehetőségek állnak rendelkezésükre. A képzést legsikeresebben teljesítők az EEA Grants jóvoltából júniusban Norvégiába utaznak, hogy tanulmányút keretében bővítsék ismereteiket.
Megújuló települések
A www.klimavalasz.hu honlap a projekt zárása után is segíti a helyi szintű alkalmazkodással foglalkozó érdeklődőket. Az oldalon hozzáférhető többek közt jó példa gyűjtemény, vagy a tréningen elhangzott előadások anyagai. A „Kérdezze szakértőnket!” felületen 16 tématerületen – mint a zöldfelület gazdálkodás, energiatudatos épületek, vagy az emberi egészség – várják az adaptációval kapcsolatos konkrét kérdéseket. A Facebook használókat a „Megújuló Települések” csoportba hívják, ahol éghajlatvédelemmel kapcsolatos témájú eseményeket, pályázati lehetőségeket és érdekességeket osztanak meg a tagok egymással.
A program során az Energiaklub szakmai partnere volt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, az ESSRG Kft., a GHG Analytics Kutató és Tanácsadó Kft. valamint a Nordland Research Institute. A Klímaválasz projekt izlandi, lichtensteini és norvég támogatásból valósult meg (www.eeagrants.org; http://eea.rec.org/).
A képzésről készült kisfilm, amelyben a résztvevők is nyilatkoznak, megtekinthető itt.