Hogyan lett az "elmosom"-ból "elmossuk"?
Gondolnánk, hogy a mosogatásnak köze van a környezetvédelemhez, a közösségépítéshez és a bizalomhoz? Egy, eleinte a szabadidő hasznos eltöltéseként induló, kölcsönös segítésen alapuló kezdeményezésben ezek mindegyike megvan: követői azonban látszólag nem tesznek mást, mint mások lakásában végzik el a szükséges házimunkát, míg cserébe egy jó beszélgetést, és megegyezés szerinti honoráriumot remélnek.
Mosogatás után - a kép illusztrációForrás: www.pexels.com
"Írj egy e-mailt, és elmosom helyetted"
"Ha nincs kedved, ha túl sok van, ha mindig veszekedtek rajta, ha agglegény vagy, ha vendégség volt, ha már nincs miből enned / innod, vagy ha bármi miatt nyakadon áll egy csomó mosatlan edény és nem akarsz foglalkozni vele, akkor írj egy e-mailt, és elmosom helyetted!" - ezt a felhívást indította útjára Mangel Koppány és barátnője, Szepesi Zsófia még januárban, ám eleinte szinte senki nem vette őket komolyan. Hiszen a mai világban talán sokak számára furcsán hat, hogy a szolgáltatásuknak nincs meghatározott ellenértéke: ugyan feltüntettek egy óránkénti 1000 forintos irányárat - éppen a "komolyság" fokozása céljából -, ám ez alkudható, sőt nem pénzbeli adománnyal (sütivel, lekvárral vagy akármivel, ami mindkét fél számára elfogadható) is kiváltható.
Eleinte csupán újabbnál újabb ötletek érkeztek arra, hogy milyen házi- vagy ház körüli munkát lenne még érdemes bevenni a repertoárba, ám a tényleges felkérések elmaradtak. Akik mégis "megrendelték" a szolgáltatást, végül visszakoztak: elszégyellték magukat, vagy elmesélték a barátaiknak, akik lebeszélték őket, mondván, majd ők segítenek. Koppány szerint azonban ez nem baj, éppen ellenkezőleg: jó látni, hogy az emberek (újra) felfedezik magukban "az erőt", és hogy vannak olyanok, akikre számíthatnak.
Mindenhol vannak segítő szándékú emberek
Mára viszont a hasznos szabadidő-eltöltésként és némi "mellékes" kereséseként induló kezdeményezés - miután néhány megvalósult "akciót" követően áprilisban jelentős médianyilvánosságot kapott - egyre szélesedik, minden téren. Egyrészt formálódik egy közösség: több mint harmincan jelentkeztek már Budapestről, hogy ők is felajánlanák másoknak a segítségüket, ezzel párhuzamosan pedig a "profiluk" is bővült: a kertfüvesítéstől az ablakpucoláson át a bébiszitterkedésig és a kutyasétáltatásig. Sőt, az "Elmossuk helyetted" lassan országossá növi ki magát - hiszen Kaposváron, Sopronban és Pécsen is vannak már követői -, de Koppenhágából is csatlakozott már hozzájuk egy fiatal pár.
Habár nem ez volt az eredeti cél, a kezdeményezés szinte magától elindult a közösségi fejlődés útján, hiszen úgy tűnik, hogy mindkét részről igen nagy társadalmi igény mutatkozik rá. Koppány szerint fenntarthatatlan, és nem is életképes, hogy a város egyik feléről menjen valaki a másikba, mindenhol vannak ugyanis segítő szándékú emberek, akik száma remélhetőleg egyre növekedni fog. Így az oldal tulajdonképpen már csak közvetít, segít megtalálni a számunka legmegfelelőbb embert, de az albumokat a böngészve akár mi magunk is kiválaszthatjuk azt, aki a legszimpatikusabb - hiszen az mégiscsak bizalom kérdése, hogy kit engedünk be a lásunkba.
"Csak pótlékok vagyunk, amíg az emberi kapcsolatok újra életre nem kelnek"
Ezen a szinten azonban már le kell fektetni az alapelveket: legfőképpen azt, hogy ez nem egy vállalkozás, kizárólag a szabadidejükben végzik, tehát nem a nyerészkedés vele a céljuk, hanem hogy jól érezzék magukat, beszélgessenek közben az emberekkel és kölcsönösen segítsék egymást.
"Mi szeretnénk ha újra divatba jönne, hogy ha nincs valamim, akkor becsöngetek a szomszédba, ha elromlik valamim, felhívom az ismerősöm, ha segítségre van szükségem, akkor szólok valakinek. És egyáltalán nem fétisünk, hogy mindenhova mi menjünk, mindent mi oldjunk meg, mi legyünk a Superman-ek. Ez hülyeség is lenne. Hiszen mindenkinek vannak szomszédjai, barátai, családja és emberek körülötte, akiktől segítséget, tanácsot, támogatást kérhet. Mi csak pótlékok vagyunk, addig, amíg az emberi kapcsolatok újra életre nem kelnek " - fogalmazták meg most készülő alapiratukban. Bárki csatlakozhat egyébként hozzájuk, aki eljön egy találkozójukra. Nagyon várják emellett a segítséget kérők jelentkezését is, hiszen – mint mondják - csak általuk, „menet közben” tudnak fejlődni, továbbhaladni.
A környezetvédelemnek a mindennapjaink részévé kellene válnia
Van ezenkívül egy másik nagyon fontos üzenete a kezdeményezésnek, ez pedig nem más, mint hogy a munkájukat környezettudatosan végzik: vegyszerek helyett környezetbarát tisztítószereket, például ecetet használnak, ügyelnek a víztakarékosságra. Koppánynak egyébként is 15-20 éve a környezetvédelem a "hobbija", eredetileg környezetmérnök, de ma már csak felkérésre dolgozik, korábban pedig például a Szegedi Ifjúsági Napok környezetvédelmi referense volt.
Koppány szerint azonban a környezetvédelemnek meg kell újulnia, és nem a bűntudatból fakadó lemondásról vagy a látszatcselekvésekről kellene szólnia, hanem arról, hogy mindenki megtalálja benne azt, ami neki örömet okoz, és ezt a mindennapjai részévé tegye. Úgy véli, az, amit most csinál, tökéletes eszköz ennek bemutatására, és a lassan köré épülő társadalmi összefogás elősegítésére. Így az egyénekből formálódó közösségek idővel elérik majd azt a kritikus tömeget, amely már jelentős változásokat idézhet elő abban, hogy ne csak elvenni akarjunk mindig, hanem valamit adjunk is vissza a természetnek, a bolygónknak, és így saját magunknak is.