Sivár, lapos és szinten teljesen víz alatt volt a Föld 4,4 milliárd éve
"Kutatásunk alapján arra következtetünk, hogy a Föld első legalább 700 millió évében nem voltak hegyek és kontinentális összeütközések. A bolygó sokkal csendesebb és unalmasabb hely volt"
Akár ilyen is lehetett a Föld egy része a Föld 4,4 milliárd éveForrás: pexels
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatócsoportja olyan cirkon ásványszemcséket vizsgáltak, amelyek a nyugat-ausztráliai Jack Hills hegylánc homokkövében őrződtek meg, és amelyek a Földön valaha talált legrégebbi töredékek. (A Föld eddig ismert legősibb darabja is egy apró cirkonkristály, mely 4,4 milliárd éves.)
"A Föld története olyan, mint egy könyv, amelynek kitépték az első fejezetét. Nincsenek a nagyon korai periódusból megmaradt kőzetek, de ezt a nyomokban megtalálható cirkont használhattuk arra, hogy felépítsük a világ profilját abból az időszakból" - nyilatkozta Antony Burnham, a kutatócsoport vezetője. "Kutatásunk alapján arra következtetünk, hogy a Föld első legalább 700 millió évében nem voltak hegyek és kontinentális összeütközések. A bolygó sokkal csendesebb és unalmasabb hely volt" - mondta a szakértő.
Hozzátette: a leletek erős hasonlóságot mutatnak az olyan típusú kőzetekből származó cirkonnal, amelyek a következő 1,5 milliárd évben dominánsak voltak, ez pedig arra utalhat, hogy a Földnek hosszú időre volt szüksége ahhoz, hogy a ma ismert bolygóvá fejlődjön. Szerinte a cirkonszemcsék erodálása a legrégibb sziklákból olyan volt, "mint amikor bőrsejtekre bukkannak egy bűntény helyszínén".
Az élet első ismert formái később, mintegy 3,8 milliárd évvel később alakultak ki. Burnham szerint a cirkon inkább régebbi, izzó kőzetekből alakult ki, nem pedig üledékből. "Az üledékolvadás a fő kontinentális lemezek összeütközésére jellemző, például a Himalája esetében, így valószínűleg ilyen események nem következtek be a Föld történetének ezen korai szakaszában" - fejtette ki a kutató.
A témában végzett kutatást a Nature Geoscience című szaklapban mutatták be.
