Sózás helyett - környezetbarát alternatívák
A téli napokon mivel akadályozzuk meg a fagyás-és csúszásveszélyt az utakon?
HóForrás: pixabay.com
Hó már ezen a télen is esett bőven, az utak, járdák "kellőképpen" lefagytak, ami természetesen balesetveszélyes. Ilyenkor előkerülnek a jégmentesítő szerek, valamint a hosszú évtizedeken át leggyakrabban használt anyag a só. Utóbbi erősen káros a természetre, a növényekre, és nem elhanyagolható tény, hogy alkalmazásával az utak, aszfaltfelületek is károsodhatnak, ugyanis az olvadék a repedésekbe szivárog, ahol a következő fagyáskor szétrepeszti azokat (a sós hólé a közművek csöveinek sem tesz jót). Emellett a só kimarja a cipőnket, tönkreteszi a nadrágszárunkat, pusztítja az autógumikat, és a sétáltatott házi kedvencek tappancsai is megsínylik.
2009. január 1-én hatályba lépett az a kormányrendelet, amely - védve a fás szárú növényeket - végleg parkolópályára küldte a sót. A rendelet értelmében: "belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti".
Lássuk akkor, hogy mik az alternatívák:
Érdekes kiváltó anyag lehet a vinasz, mely a cukorgyártás során keletkező melléktermék. Hátránya azonban, hogy roppant kellemetlen szagú, ezért csak külterületi, nem lakott övezetekben szokták alkalmazni, azonban a javára írható, hogy olvadáskor a földbe szivárogva trágyaként működik, tehát a növényvilágnak kifejezetten hasznos. Életképesebb módszer a faforgács kihelyezése, melynek semmilyen mellékhatása nincsen, ellenben drága. Hasonlóan jól működik a homok kiszórása, ám hatásfoka nem éri el a sóét.
Zeolitos kőzúzalékot is lehet használni, vagy az útkálit, mely tartalmaz kloridokat, ásványi zúzalékot és sót. Hatásfoka jó, a benne lévő (az önmagában alkalmazott sóhoz képest kevesebb) káros anyag pedig lassan, fokozatosan oldódik ki, így a sónál mindenképp jobb választás. Ahol fatüzelésű kályha, kandalló van a háznál, ott ennek hamuját is bátran lehet szórni a járdára, nem a legszebb látvány, de hatásos.
Nem ritka, hogy fagymentesítésre műtrágyát vagy pétisót használnak, főleg, ha nagyobb, vagy értékes zöldfelületről van szó. Nagy előnye hogy nem káros a növényzetre kis mennyiségben, azonban nem odafigyelve nagyon gyorsan ki lehet vele égetni a növényezetet. Megemlítendő még a magyar fejlesztésű Transheat szóróanyag, mely mentes a só kellemetlen hatásaitól, és azzal szemben egészen -28 Celsiusig hatékony. Ára magasabb, mint a sóé vagy a többi szóróanyagé, azonban adott területre a sónál jóval kisebb mennyiség is elegendő belőle.
Érdekesség, hogy több amerikai városban frappáns módszerrel előzik meg az utak fagyását: közeli termálvizes források vizével melegítik a járdákat, autóutakat. Budapesten hőforrás ugyan lenne a módszerhez, ám a fejlesztés horribilis ára sajnos (egyelőre) kizárja, hogy ilyen módszerrel találkozzunk itthon.
