Túlfogyasztás napja - Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl!
Idén a mai napon jött el a túlfogyasztás világnapja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.
Ismét hamarabb jött el a túlfogyasztás napjaForrás: pixabay.com
A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta.
a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett
Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt
Az ezredforduló óta, mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor 15 Föld sem lenne elég számunkra évente.
A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének.
A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta.
"A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak. Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó erőforrásaihoz"- közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
"Jó hír, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költenünk. Az egyetlen erőforrás, amiből még mindig többre lenne szükségünk, az a döntéshozói elszántság" - állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója.
a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett
Szerencsére néhány ország vállalta a kihívást. Costa Rica például az ország elektromosságának 97%-át megújuló erőforrásokból nyerte 2016 első három hónapjában. Portugália, Németország és Nagy-Britannia szintén úttörő lépéseket tett idén. Portugália például villamos áram igényét, több napon át 100%-ban megújulókból fedezte. Eközben a kínai kormány kiadott tervezete szerint 50%-al csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint 1 milliárd tonnával csökkentené a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid kibocsátását 2030-ra.
Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt
A Föld népességének és így fogyasztásának növekedése miatt - különös tekintettel a szén kibocsátásra - a Túlfogyasztás Világnapjának időpontja korábbra került: az idei augusztus 8-ához képest 2000-ben még késő szeptemberben volt. A jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb, mint évente egy napra csökkent, míg a 70-es évek elején még átlagosan évi 3 napról beszélhettünk.
Mitől függ a túlfogyasztás?
Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. Az 1970-es évek óta a túlfogyasztás valósággá vált, feléljük természeti tőkénket ahelyett, hogy a kamatokat használnánk. A túlhasználat csak egy ideig lehetséges, a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak, ahogy már most is tapasztaljuk sok helyen a vízhiányt, a sivatagosodást, a talajeróziót, a fajok sorozatos kihalását és az éghajlatváltozást.
Mi alapján határozzuk meg a túlfogyasztás mértékét?
A WWF Élő Bolygó Jelentése alapján a túlhasználat négy kulcstényezőre épül:
- Mennyit fogyasztunk;
- Mennyire hatékonyan termelünk;
- Mennyien vagyunk;
- Mennyi természet áll rendelkezésünkre.
