Viharok állhatnak az eddigi legnagyobb antarktiszi jégveszteség hátterében
Elképzesztő erejű viharok sorozata söpört végig a déli sarkon, ez okozhatta a tengeri jég eddigi legdrasztikusabb megfogyatkozását - derült ki az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) által közzétett tanulmányból.
A déli-sarki tengeri jég kiterjedése folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben, ám 2016 végén hirtelen lecsökkent és 2017 márciusára - a déli félteke nyarának végére -, a tengeri jég elérte az 1978, vagyis a feljegyzések megkezdése óta mért eddigi legkisebb kiterjedését - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei összevetették a 2016-os év második felében készült műholdfelvételeket és az időjárási adatokat, hogy magyarázatot találjanak a jégveszteségre.
Kiderült, hogy tavaly szeptember, október és november folyamán elképesztő viharok dúltak a Déli-óceán felett, meleg levegőt és erős szeleket cipelve magukkal északról, aminek eredményeként:
Naponta 75 ezer négyzetkilométernyi tengeri jég veszett oda. |
Turner szerint amennyiben fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor várhatóan erősebb viharok csapnak le a közepes földrajzi szélességeken
ám azt nem lehet biztosra mondani, hogy a 2016 végén pusztító viharok emberi tevékenység következményei voltak.
Walt Meier, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa szerint az, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése enyhén ugyan, de növekedett a műholdas mérések 1970-es évekbeli megkezdése óta, nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás nincs hatással az Antarktiszra. Mint hangsúlyozta, további kutatásokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi okozta az antarktiszi tengeri jég gyarapodását a globális felmelegedéssel kísért elmúlt negyven évben, és, hogy a 2016-2017 folyamán tapasztalt jégveszteség vajon a klímaváltozás számlájára írható fordulópontot jelent-e a történetben.