Történelmi találkozás!

Hír

írta: Admin
2014/11/12

Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. Ez az első alkalom, hogy ember alkotta eszköz landol egy üstökös magján, hogy elemezze a mag ősi, a Naprendszer születésének idejéből származó anyagát. A tudósok 10 éve vártak erre a találkozásra.

A Rosetta a mai napon, közép-európai idő szerint 9 óra 35 perckor indította el mintegy 22,5 kilométeres távolságból a Philae elnevezésű leszállóegységét, amely ma, körülbelül 16.45 körül landolt az üstökösön. Pontos időt nem tudunk még, a leszállást megerősítő jel 28 perc 20 másodperc alatt ért a Földre, az MTI 17.16-kor adott hírt a rendkívüli eseményről.

10 évet kellett várni erre a napra! - Az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben indította el a Rosetta-űrszondát, amelynek feladata, hogy adatokat gyűjtsön a Csurjumov-Geraszimenko üstökösről. A szonda tíz év után, 2014 augusztusában érte el a 67P azonosítószámú égitestet. A nem mindennapi vizsgálat kiemelt fontosságát mutatja, hogy a tudósok szerint a mag a Naprendszer születésének idejéből származó anyagot tartalmaz.

Az elsődleges leszállási hely, az úgynevezett J-pont az üstökösmag "fején" helyezkedik el, a szakemberek azután döntöttek véglegesen mellette, hogy október 14-én áttekintették a készültséget a leszállásra. Amióta a Rosetta-űrszonda 2014 augusztusában elérte a 67P/Csurjumov-Geraszimenkót, az ESA szakemberei folyamatosan elemzik az üstököst. Ezzel egy időben a Rosetta egyre közelebb is került az üstököshöz.

 

 

Az üstökös nevét felfedezőiről, így Klim Ivanovics Csurjumov-ról kapta, aki a 32P/Comas Solá üstökösről készült felvételen fedezte fel az obejktumot, valamint Szvetlana Ivanovna Geraszimenko-ról, aki magát a fényképet készítette 1969. szeptember 11-én. Az égitest nem egyetlen üstökös, hanem úgynevezett "bináris érintkező", azaz két, egymásba kapcsolódott objektumról van szó, amelyek az idők folyamán "összeolvadtak".
Az üstökös keringési ideje 6,5 év, központi magjának átmérője nagyjából 4 km.

 

forrás: MTI, space.com

A rovat új hírei

Vajon van élet a Ross 128 b-n?

Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Vajon van élet a Ross 128 b-n?

Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává ...