A dinoszauruszok kihalása után az emlősök nappali életmódra tértek át
Az emlősök csak a nem madárszerű dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti eltűnését követően tértek át a napközbeni aktivitásra, írja egy új tanulmámy, melyet a University College London és a Tel Aviv-i Egyetem Steinhardt Természettörténeti Múzeuma közösen jegyez.
GorillaForrás: en.wikipedia.org
Szerző: mrflip
Egy régóta fennálló elmélet szerint az emlősök közös elődei éjjel voltak aktívak. Az új felfedezés, azonban rávilágít, mikor kezdtek el először nappali életet élni az emlősök. Azt is elárulja, mely fajok váltottak életmódot elsőként.
A tanulmányban, amely a múlt héten jelent meg a Nature Ecology & Evolution című szaklapban, 2415 ma élő emlősfaj adatait elemezték számítógépes algoritmusok segítségével, hogy rekonstruálhassák a több millió évvel ezelőtt élt elődök vélhető élettevékenységét. Az elemzésben két különböző, az emlősök alternatív evolúciós idővonalát megjelenítő emlős család fáját használták fel. Az eredmények mindkét esetben azt mutatják, hogy az emlősök röviddel a dinoszauruszok eltűnése után tértek át a nappali életmódra. Ez a változás nem egy pillanat alatt következett be - volt közben egy néhány millió évig tartó vegyesen éjjeli és nappali tevékenységi szakasz is, amely egybeesett a dinoszauruszokat megtizedelő események bekövetkeztével. "Nagy meglepetést okozott, hogy ilyen közeli összefüggést találtunk a dinoszauruszok eltűnése és az emlősök nappali életmódjának kezdete között, de ugyanerre jutottunk számos alternatív elemzés során is," - magyarázza a szerző, a PhD hallgató Roi Maor (Tel Aviv-i Egyetem és UCL).
A csapat megállapította, hogy a majomalkatú főemlősök - úgy mint a gorillák, a gibbonok és a tamarinok - az elsők között tértek át a nappali életmódra. Viszont a két evolúciós idővonal eltérést mutatott és ezzel egy 52 és 33 millió év közötti ablakot hagyott szabadon, ahol ez az egész végbemehetett.
A felfedezés jól illeszkedik ahhoz a tényhez, hogy a majomalkatú főemlősök az egyedüli emlősök, amelyeknél nappali fényben jól látó adaptációk fejlődtek ki. A majomalkatúak látásélessége és színérzékelése hasonló a nappali hüllőkéhez és a madarakéhoz, amelyek soha nem folytattak éjszakai életmódot.
"Nagyon nehéz ilyen régen élt emlősök viselkedés-változásának összevetése a korabeli ökológiai feltételekkel, így aztán nem állíthatjuk, hogy a dinoszauruszok kihalása volt az oka az emlősök nappali életmódra való áttérésének. Az eredményeink mindazonáltal világosan mutatják az összefüggést."- tette hozzá a társszerző Prof. Kate Jones (UCL Genetika, Evolúció és Környezeti Intézet).
"Két okból vizsgáltuk a ma élő állatok viselkedésének és származásának adatait. Az első, hogy nagyon kevés a korabeli fosszilis lelet, a másik pedig, hogy viselkedésmintákra nagyon nehéz fosszíliákból következtetni" - mondta a szintén társszerző Prof. Tamar Dayan (igazgató, Steinhardt Természettörténeti Múzeum, Tel Avivi Egyetem).
"Élő emlősöket kell megfigyelni ahhoz, hogy megtudjuk, nap közben vagy éjjel aktívak -e. Az emlősöktől származó fosszilis leletek gyakran arra engednek következtetni, hogy éjszakai állatok voltak, még akkor is, ha ez nem így van. A nappali életmódot lehetővé tevő későbbi adaptációk bizonyítékai jórészt a lágyszövetekben lelhetők fel."
A csapat szerint további kutatás szükséges ahhoz, hogy jobban be tudják népesíteni az emlősök családfáját és hogy pontosabb információval szolgálhassanak arról, hogy az egyes fajok aktivitása mikor változott éjjeliről nappalivá.
