A magyar akác az elsivatagosodás elleni küzdelemben segít
A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésében és az elsivatagosodás elleni küzdelemben segít Távol-Keleten a magyar akác, amely jó talajmegkötési képessége mellett a magas fűtőértéke, a bútor- és faipari hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő Dél-Koreában és Kínában - közölte a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN).
AkácForrás: pixabay.com
Szerző: Hans
Az MKSZN ismertette: az Észak-Amerikában őshonos akác Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került Magyarországra, a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja, faanyagának körülbelül 50 százalékát tűzifaként hasznosítják, de sokrétű ipari célú hasznosítása mellett méhészeti jelentősége is van.
A közlemény szerint az akác értékes felhasználási lehetőségeire a dél-koreai és kelet-kínai szakemberek is felfigyeltek, akik a magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiájának korszerűsítésére. Novemberben zárul le a második szakasza a távol-keleti kutatási együttműködésnek, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és az MKSZN akácszakértője is részt vett.
Rédei Károlyt, az MTA doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója kiemelte, hogy már hat éve dolgoznak a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú dél-koreai hasznosításán. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeikkel vesznek részt, de kísérleti célra is juttatnak ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítik, és közreműködnek a referencia erdősítések létrehozásában is - tette hozzá.
Ázsiában az akácot talajmegkötő tulajdonsága miatt honosították meg, az erózió elleni védekezésben tölt be jelentős szerepet, illetve méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát takarmányozásra is használják.
