Egyre gyorsabban szárad ki a Föld
1994. június 17-én az ENSZ egyezményt fogadott el az elsivatagosodás elleni küzdelemről. A dátum a kiszáradás elleni harc világnapja lett.
KiszáradásForrás: pixabay.com
A Föld felszínének egynegyedét szárazföld borítja. Ezt a területet fenyegetik a sivatagok terjeszkedése, valamint az egyre nagyobb szárazság. A teljes elsivatagosodás több mint 135 millió ember otthonát veszélyezteti közvetlenül (ez megfelel Franciaország és Németország együttes lakosságának). A világnap célja, hogy tudatosítsa felelősségünket a szárazföld pusztulásában, és felhívja a figyelmet a szárazság világméretű hatásaira, a nemzetközi összefogás szükségességére.
Évente egy Dunántúlnyi terület
Európában a probléma szinte az összes mediterrán országot érinti: Dél-Európában 300 ezer négyzetkilométernyi területet és közel 16,5 millió lakost fenyeget. Az újabban egyre gyakrabban jelentkező erdő- és bozóttüzek miatt gyorsuló tempóban pusztul a növénytakaró, és a kevés csapadék szinte lehetetlenné teszi a növényzet megújulását. Az Európai Űrügynökség 2004 szeptembere óta műholdas megfigyelőrendszerrel pásztázza Dél-Európát, a legutóbbi adatok szerint az elmúlt egy év alatt egy Dunántúlnyi méretű területen semmisült meg a növényzet.
Magyarország kiemelten veszélyeztetett
A Kárpát-medence éghajlati modellje komoly felmelegedést prognosztizál, Magyarország területére hulló nyári csapadék mennyiségének csökkenése előreláthatóan az 50 százalékot is elérheti. Az ENSZ 2005-ös jelentése szerint Magyarországot kiemelten érinti az elsivatagosodás.
A világszervezet szerint hazánk teljes területe aszállyal sújtott vidéknek számít. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. Itt az utóbbi évtizedek aszályos időjárása miatt 3-5 métert is csökkent a talajvíz szintje, a felszíni állóvizek gyakorlatilag eltűntek, száz éve közel 600 tó borította a Duna-Tisza közét.
Ugyancsak az ENSZ klímaszakértői szerint veszélyben van a magyar tenger is. A Balaton szerepel a klímaváltozás által legveszélyeztetettebb területek azon globális, százas listáján, amelyen megtalálható többek közt a Déli-sarkvidék is.
A felmelegedés árhullámokat is okoz, de nem a Dunán
Az éppen levonuló dunai árhullám vélhetően sokakat ráébresztett arra, hogy a klímaváltozásról szóló tanulmányok nemcsak tudományos konferenciák tárgyai. A bizonyítékok sokszor kézzelfoghatóbbak, mint pár évvel ezelőtt hittük volna. A klímaszakértők szerint az átlaghőmérséklet emelkedésével növekszik az árvizek kockázata, a melegebb levegő több nedvességet képes elnyelni ami több esőt okoz. Korábban írtunk arról a tanulmányról röviden, amely szerint a klímaváltozás eredményeként rendszeresebb árvizek várhatóak egyebek között a Gangesz, a Nílus és az Amazonas területén, amíg más folyók, köztük a Duna is, ritkábban fognak kilépni medrükből.
Földzsugorító klímaváltozás
Drámaian csökkenhet a növények és az állatok természetes környezete a klímaváltozás miatt - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte. Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A neves Nature Climate Change szakfolyóiratban megjelent legutóbbi tanulmányok szerint ha az emberiség semmit sem tesz a gázkibocsátás csökkentéséért, a 2080-as évekre a növényi fajok 57 és az állatfajok 34 százaléka valószínűleg elveszíti természetes környezete felét.
Sürgető a kormányok fellépése
A globális átlaghőmérséklet 0,8 Celsius-fokkal nőtt az ipari forradalom óta. Májusban pedig - ahogyan arról korábban már írtunk - a hawaii atmoszférakutató obszervatórium kutatói mértek 400 ppm feletti szén-dioxid értéket. (A légkör szén-dioxid-tartalma körülbelül 280 ppm volt az ipari forradalom előtt.) A kutatók felhívták a figyelmet arra is, hogy a kormányok hatékony fellépéssel akár 60 százalékkal is csökkenthetnék a természetes környezet zsugorodásának veszélyét, ám a közölt "optimista" számadatok egyúttal becslések is, mivel az olyan tényezők, mint például a járványok, előre nem kalkuláhatóak be.
