A világ legmélyebb pontja

Magazin

írta: Fáy Bence
2013/06/10

Az óceánok által borított területeknek alig két százaléka mélyebb hatezer méternél. A Mariana-árok Challenger szakadéka a világ legmélyebb pontjaként meghaladja a 10 kilométeres mélységet.

Mariana-árok helyzete, kialakulása
A Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, az azonos nevű szigetcsoporttól keletre található a Mariana-árok. 2250 km hosszú (ötször hosszabb mint a Grand Canyon) és 10994 méter mély (más mérések szerint 11034, 11022, vagy 10916 m).
Összehasonlításképpen a  Mount Everest "csak" 8848 méter magas. Az árok legmélyebb pontja, egyúttal a világ jelenleg ismert "alja", a Challenger (Kihívás) szakadék, amely nevét Jacques Ernest-Jean Piccard hajója után kapta.
A Mariana-árok két egymással ütköző óceáni kőzetlemez (Pacifikus és a Fülöp tektonikus lemezek) találkozásának vonalában alakult ki. Az alábukó lemez megolvadt, anyaga újra a felszínre nyomult, s vulkánok sorát alakította ki, létrehozva így a Mariana-szigetcsoportot is, amelynek 14 szigete közül néhányon még ma is tapasztalható a vulkáni aktivitás.

Az árok és a Challenger-szakadék felfedezése
A Mariana-árok szigetcsoportjánál 1875. február 23-án 8164 méteres mélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották. 1960. január 23-án Jacques Ernest-Jean Piccard svájci mérnök és tengerkutató Don Walsh amerikai tengerésztiszttel a Trieste mélytengeri batiszkáf (batiszkáf a görög bathüsz - mély - és szkafosz - hajó - szavakból elnevezett egység) fedélzetén érték el először a 11034 méteres mélységet.

Piccardék útja odafelé csaknem öt óráig tartott, és mindössze 20 percet tölthettek lent. A legnagyobb eredményüknek azt tartotta, hogy bebizonyították, van élet az árok fenekén is, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy betiltsák az atomhulladékok eltemetését az óceáni árkokban. Rekordjukat 52 évvel később 2012. márciusában, az amerikai filmrendező, James Cameron (Titanic, Avatar, A mélység titka, Terminator) döntötte meg, korábban hírt is adtunk mélytengeri kalandjáról.

Virágzó élet?
A ma ismert legmélyebben élő halakat 7700 méteres mélységben filmezték le. A Challenger-szakadék meghódításának egyik legizgalmasabb tudományos kérdése, hogy vajon milyen élőlények fordulnak elő 11 kilométer mélyen, az örök sötétség birodalmában. Jacques Piccardék 53 évvel ezelőtt egyetlen halszerű lényt és egy rákot láttak, ám a kutatók azt feltételezik, hogy a lent uralkodó nyomás miatt - amely a tengerszintnél mért nyomásnál 1100-szor nagyobb - nem élhetnek gerincesek, mivel akkora nyomáson a kalcium csak oldott formában lehet jelen.

A Challenger-szakadék fenekén minden egyes négyzetcentiméterre 1125 kilogramm nehezedik, mégis - a nyomás és a sötétség ellenére is - igen nagy számban fordulnak elő mikrobák - állapította meg nem rég egy nemzetközi tudóscsapat, amely robot segítségével vett mintákat. A kutatókat meglepte, hogy csaknem tízszer annyi baktériumot és egyéb mikroorganizmust találtak a mintákban, mint egy közeli, alig több mint fele olyan mélységű szakadékban. Egy másik vizsgálat során a robot kamerái néhány rákszerű, héjas állatot is megörökítettek a fenék közelében.

Ebből is üzlet lesz?
Tudósok szerint a mikroorganizmusok olyan enzimekkel rendelkezhetnek, amelyeknek köszönhetően képesek kibírni az ottani hatalmas nyomást. Ezért várható, hogy kutatások fognak megkezdődni e téren is, hiszen - ha a feltételezések helyesnek bizonyulnak - az enzimeket nagynyomású ipari eljárásokban illetve az olaj- és gázágazatban is hasznosítanák.

Vannak, akik már olyan eszközöket terveznek, amivel turistalátványossággá változtathatnák a Föld legmélyebb pontjait. A floridai központú Triton, egy olyan, üvegfelülettel szerelt hajót építene, amivel bárkit levihetne ebbe a mélységbe, feltéve, hogy hajlandó kifizetni a „mindössze” 250000 dolláros jegyet.

Az uticélok száma pedig valószínűleg nem korlátozódik csupán a Challengerre, hiszen a közeljövőben akár további négy árok is várhatja az életveszélyes kalandot keresőket: Diamantina-árok (Indiai-óceán, mélysége 8 km); South Sandwich (Déli-óceán, mélysége 7,2 km); Puerto Rico-i árok (Atlanti-óceán, mélysége 8,4 km); valamint a Molloy-árok (Jeges-tenger, mélysége 5,6 km).

 

A rovat új hírei

Hasonló

Utazás a mélybe

Manapság már nem is tűnik annyira utópisztikusnak a lehetőség, hogy a kíváncsi turisták több ezer méter mélyre merülhessenek.

Élővilág 7 kilométer mélyen

Először készített felvételeket egy több mint 7 kilométer mély árok élővilágáról egy nemzetközi kutatócsoport.

A rovat legolvasottabbjai

Magyar madarászok Albániában

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es ...