Elhárult az akadály vizeink megóvása elől
Visszavonhatatlanul kiállt az Európai Bizottság vizeink védelme mellett. Az európai édesvizek megóvását célzó Víz Keretirányelvet ugyanis nem vizsgálják felül, így nincs kiút a tagállamok számára: továbbra is végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt kötelezettségeket. 2018 őszétől 100 szervezet a WWF-fel közösen bevonta az európai - köztük a hazai - lakosságot a VKI szerepéről szóló társadalmi konzultációba, amelynek sikeressége most már megkérdőjelezhetetlen.
Maradnak a Víz Keretirányelv szigorú szabályaiForrás: wwf.hu
Szerző: Farkas Mátyás/WWF
Az Ó-DrávaForrás: wwf.hu
Szerző: Sallai Zoltán / WWF
A Víz Keretirányelv (VKI) egy erős uniós szabályozás, melynek célja az európai vizek védelme. Miután a tagállamok jelentős része az ebben foglalt kötelezettségeket nem teljesítette időben, félő volt, hogy a jogszabály tartalmát felülvizsgálják és céljait gyengítik. Ez azt jelentette volna, hogy édesvizeink még annyi védelmet sem kaptak volna, mint eddig. Az Európai Bizottság azonban most döntött: kimondták, hogy nincs szükség a Víz Keretirányelv megnyitására, hiszen ez a jogi keret jó lehetőségeket ad a tagállamok számára, hogy javítsák a vizek állapotát.
A tagállamok nem vették komolyan a VKI-t
A VKI egy 2000-ben létrehozott ambiciózus irányelv, melynek célja, hogy vizeink jó állapotba kerüljenek és összességében a társadalom jólétét segítsék. Ez összehangolt végrehajtást igényel sok érintetett bevonásával - azonban egy európai országban sem zajlott megfelelő tempóban. A VKI szerint a vizek jó állapotát 2027-re kell elérni, de az elmúlt 20 évben ennek érdekében nem történt elegendő intézkedés. A szakértők ezt azért sem értik, mert a legjelentősebb problémákat és veszélyeztető tényezőket már 2010-re beazonosították és a lehetséges megoldásokat is régóta ismerik. A felszíni vizek állapotának gyengülését elsősorban a folyók szabályozása és az egykori árterek elvesztése okozta. Számos országban a gátaknak és vízerőműveknek van a leginkább romboló hatása, ezen kívül bizonyos szennyezések és a túlzott vízhasználat járnak a legnagyobb kockázattal.
Vizeink fellélegezhetnek
Az Európai Bizottság Környezetvédelmi biztosának most közzétett nyilatkozata azt jelenti, hogy az EU tagállamok elkötelezettek vizeink állapotának megőrzése és javítása mellett. Így ahelyett, hogy az országok kitérőket keresnének és haladékot kérnének, a VKI céljainak megvalósítására és végrehajtására kell törekedniük. Ez régóta várt fordulatot kíván a vizeket érintő szakpolitikák terén is.
A döntést a 2019. decemberben lezárult megfelelőségi vizsgálat után hozták meg, mely során szintén arra a következtetésre jutottak, hogy a VKI továbbra is releváns és az eredeti célkitűzésekkel összhangban van. Ennek előzményeként 2018 őszén az Európai Bizottság társadalmi konzultációt kezdeményezett, így bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvről. A WWF és más civil szervezetek erre reagálva #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban. Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze európai szinten, vagyis az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy meg kell óvni értékes folyóinkat, tavainkat és vizesélőhelyeinket, és meg kell állítani a vizeket érintő természetkárosító tevékenységeket.
Az Ó-DrávaForrás: wwf.hu
Szerző: Sallai Zoltán / WWF
"A Kárpát-medencében és Magyarországon kiemelkedőek a lehetőségek a vizek állapotának javítására. Adottságaink sok más országhoz képest jobbak, hiszen számos folyóparti terület alkalmas arra, hogy az éltető vizet befogadja. A Duna mentén sok mellékág visszacsatolása lehetséges, a Tisza mellett hatalmas területeket lehet visszaadni a folyónak a jelenlegi töltéseken kívül, a Dráva változatos zátonyai, mellékágai és alig szabályozott vízpartjai pedig szintén számtalan lehetőséget kínálnak a vízellátás javítására" - mondta Gruber Tamás, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.
Eljött a szemléletváltás ideje!
A VKI melletti elköteleződés új irányt jelent a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálatában, mely jelenleg is zajlik. Most határozott terveket lehet készíteni a vizek helyreállítására, és elengedhetetlen a megfelelő anyagi források biztosítása is. A WWF ebben vissza nem térő alkalmat lát, hiszen a 2021 és 2027 közötti időszak bőven elegendő számos állapotjavító intézkedés elindítására. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata során fel kell ismerni, hogy összetett tervezésre és megvalósításra van szükség, melyben kulcsszerepe van a mezőgazdasági területhasználatnak vagy a klímaváltozás hatásaira való felkészülésnek. A civil szervezetek bevonására és a társadalmi egyeztetésre a folyamat elengedhetetlen kiegészítőjeként kellene tekinteni. A vízgazdálkodásban sok téren paradigmaváltás szükséges, a vízlevezetés helyett pedig a vízmegtartó megoldásokra kell fókuszálni. Ha vizeinket jó ökológiai állapotba hozzuk és megállítjuk állapotuk további romlását, azzal a vízbiztonságot szolgájuk és a klímaváltozás okozta sérülékenységet csökkentjük.
Képek forráa: WWF Magyarország
