Elkezdődött a rókák éves veszettség elleni vakcinázása
Ismét oltják a rókákat veszettség ellen, a vakcinákat október 5-től repülőgépről szórják az érintett területekre. No de miért van szükség rá, és pontosan hogyan történik? Röviden a veszettségről.
A vörös róka (Vulpes vulpes) a legelterjedtebb rókafaj, még Ausztráliában is sikeresen meghonosodottForrás: www.pexels.com
Szerző: Artyom Kulakov
A veszettség vírusa mikroszkóp alattForrás: www.utmb.edu
Szerző: Fred Murphy / University of Texas
Vannak betegségek, amelyeknek az előfordulása az oltások, vakcinák hatására mára minimálisra csökkent; ezek közé tartozik a veszettség is. Nagy dolog ez, hiszen a veszettség gyógyíthatatlan, és minden emlős állatra, így például a haszonállatokra és az emberre is veszélyt jelent.
A rettegett kór
A betegséget a Rabies lyssa nevű vírus okozza, ami leggyakrabban veszett állat harapása során, a nyállal kerül a szervezetbe, és ott súlyos agy- és gerincvelő gyulladást okoz. Nagyon ritkán előfordult barlangászoknál, hogy a veszett denevérek váladékcseppjeit belélegezve fertőződtek meg (a vírus eredeti gazdaállatai a denevérek, amik azonban általában túlélik a fertőzést). Illetve az orvosok feljegyeztek egy olyan esetet, amikor transzplantáció útján betegedtek meg emberek: 2004-ben egy 26 éves nő szívelégtelenségben meghalt, és a szerveit 6 beteg kapta meg. Ám akkoriban még nem szűrték a donorokat veszettségre, és csak utólag, 3 páciens halála után derült ki, hogy a donor egy hónappal korábban Indiában járt, ami veszettség szempontjából ma is az egyik legfertőzöttebb területnek számít.
A veszettség vírusa mikroszkóp alattForrás: www.utmb.edu
Szerző: Fred Murphy / University of Texas
A veszettség vírusa mikroszkóp alattForrás: www.utmb.edu
Szerző: Fred Murphy / University of Texas
Tünetek
A veszettséget (ahogy elnevezése is mutatja) általában az indokolatlan agresszióval, dühöngéssel azonosítják, azonban ez nem minden esetre igaz. Előfordul ugyanis, hogy a "csendes veszettség" nem megy át dühöngési szakaszba. A különböző állatfajoknál eltérőek lehetnek a veszettség tünetei, pl. szarvasmarháknál, lovaknál, kecskéknél gyakoriak az emésztési problémák (felfúvódás, kólika). Azonban a végső stádiumban a betegség lefolyása ugyanaz: a beteg fokozatosan lebénul, míg végül a légzőizmok is felmondják a szolgálatot.
A betegség meglehetősen ijesztő tünetekkel járhat, ami sok találgatásra és félelmre adott okot a múltban: az idegrendszer károsodása miatt nyálfolyás, lógó állkapocs, dührohamok, nyelési nehézségek, víziszony, kancsalság, rekedt hang (hangszálak bénulása) egyaránt előfordulhat. (A víziszony miatt az kutyákat gyakran nevezték el folyókról (pl. Tisza), hogy ezzel is megelőzzék a veszettséget.) Embernél egy erősebb fényhatás is nyelési és légzési görcsöket válthat ki. A betegség a mai napig gyógyíthatatlan, az ellene adott oltássorozat csak közvetlenül a fertőződés után megkezdve hatásos. "Harapáskor kilenc kis kutyakölyök kerül a megmart vérébe – ha ezeknek már fölnyílik a szemük, a beteg menthetetlen" - mondja a népi hiedelem. Ha az idegrendszeri tünetek megjelennek, akkor csak egy kíérleti eljárás marad, a Milwaukee-protokoll, melynek során a beteget mesterséges kómában tartják vírusölő gyógyszeres kezelés mellett, hogy a kórozók minél kevésbé kérosítsák az idegrendszert.
Megelőzés
A vadon élő állatokban előforduló veszettség felszámolására a rókák orális immunizálása bizonyult a leghatákonyabbnak: a rókák élőhelyeire csalianyagba (régen csirkefejbe, ma speciális gyári készítménybe) csomagolt veszettségvakcinát juttatnak. Mintegy 70-80 ezer egyed él Magyarországon, de a vakcinázás hatásos az egyre nagyobb területet meghódító, 10-11 ezer egyedre becsült aranysakál állományban is, sőt, a borz is szívesen elfogyasztják a csalit, így ők is védettséget szereznek.
Hazánkban először 1992-ben történt vakcinakiszórás a Nyugat-Dunántúlon. Az akció sikeres volt, így folyamatosan bővítették a területet. Noha 2013-ban a betegség újra felbukkant, de az intézkedések hatására 2017 óta egyetlen állatban sem találtak veszettséget.
Hogyan történik a vakcinázás?
Vakcinázásra évente kétszer, tavasszal és ősszel kerül sor. A vakcina tartalmú csalikat kisrepülőgépekről szórják ki az érintett területek felett, ez általában két hétig tart. A repülőgépek ilyenkor előre meghatározott párhuzamos útvonalakon, 1000 m-es sűrűséggel, 100-120 km/h sebességgel repülik be a kijelölt területet. A repülőkön számítógéppel vezérelt kiszóró berendezések vannak, amikkel négyzetkilométerenként 20 adag csalit szórnak ki. Ahol a repülés nem engedélyezett (például erőművek felett) ott kézzel helyezik ki a csalikat a vadbiológusok.
FONTOS! A vakcinázás idején az érintett területeken legeltetési tilalom lép érvénybe, és a kutyákat is tilos sétáltatni! Az érintett települések listája a Nébih honlapjáról tölthető le. További információ a veszettségről és a vakcinázásról: www.veszettsegmentesites.hu |
Képek forrása: 1. pexels.com / Szerző: Artyom Kulakov; 2. utmb.edu / Fred Murphy, University of Texas
Forrás: MTI, Nébih
