Nébih: veszett kecskéket találtak a Borsod megyei Bekecsen

A lyssa vírus mikroszkóp alatt
Forrás: wikipedia.org

A lyssa vírus mikroszkóp alattForrás: wikipedia.org

A Nébih laboratóriuma március elején Bekecsen egy rókában mutatta ki a veszettség vírusát. Az érintett térségben jelenleg is érvényben van az illetékes állategészségügyi hatóság által a korábbi eset miatt elrendelt 90 napos ebzárlat.

A veszettség (Rabies lyssa) egy vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Veszettség ellen nem vakcinázott emberben nagyon ritka kivételtől eltekintve halálos kimenetelű betegség.

Néhány tény a veszettségről:

• Ritka a szájon át való és légúti (pl. barlangászok a veszett denevérek apró váladékcseppjeinek belélegzésével) fertőződés, a leggyakoribb, hogy a vírus harapás útján jut be a szervezetbe a sérült bőrfelületen keresztül.
• A lappangási időt befolyásolja a harapás helye (központi idegrendszertől való távolsága), mivel a vírus az idegpályákon halad (kb. 3 mm/óra sebességgel) a központi idegrendszer felé (illetve az idegsejtekben képes nagymértékben elszaporodni). Embernél amíg az idegrendszer érintettsége eléri az agyvelőt, átlag 18-60 nap telik el, és legtöbbször a 20-40. napon jelennek meg a központi idegrendszeri tünetek.
• A veszettség jelenléte országonként eltérő, hazánkban szinte teljesen eltünt, nem úgy Törökországban, a Közel-Keleten, Indiában és Afrikában, ahol nem sikerült jelentősen visszaszorítani az un. urbánus veszettségi formát, mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák.
• A központi idegrendszeri tünetek kialakulása után sorozatoltással már nem kezelhető a betegség. Az egyik terápiás megközelítés az ún. Milwaukee-protokoll. Ennek lényege, hogy a betegeket hosszabb ideig mesterségesen kómában tartják, arra a feltevésre alapozva, hogy a központi idegrendszer működésének ideiglenes „kikapcsolásával” a beteg életben tartható addig, amíg a szervezet természetes védekezőrendszere elpusztítja a kórokozót.