Először került jeladó egy kanalasgémre Közép-Európában

Hír

2017/04/16

GPS-GSM jeladót helyeztek egy öreg kanalasgémre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület szakemberei a Csongrád megyei Tömörkény határában található Csaj-tavon 2017. április 9-én.

Az esemény azért is kuriózum, mert ez az első jeladóval ellátott kanalasgém Közép-Európában. A szakembereknek a legnagyobb fejtörést az okozta, hogyan fogjanak be egy példányt táplálkozás közben, mivel a fészkelőhelyen nem akarták megzavarni a gémtelep nyugalmát. A megfelelő módszer kifejlesztése több mint tíz napot vett igénybe, de végül sikerrel jártak.

Dr. Pigniczki Csaba, a KNPI természetvédelmi őre és a kanalasgém-kutatási projekt koordinátora elmondta: „Több okból kifolyólag is azt a célt tűztük ki, hogy öreg madarat fogjunk be. Az egyik ilyen ok az, hogy az öreg madarak már tapasztaltak, esetükben az évről-évre mérhető túlélési ráta magas, 90% feletti. A fiatalok még tapasztalatlanok, életük első két-három évében háromnegyedük elpusztul. Azzal, hogy öreg madárra helyeztük az első jeladót, jó esélyünk van arra, hogy a madár mozgásáról hosszú éveken át kapunk majd értékes információkat.

A jeladó tömege mindössze 20 gramm, ezért a viszonylag nagy testű, másfél kilós madár életét nem hátráltatja majd.

A jeladó mellett a befogott példány egy messziről is jól látható, felirattal rendelkező műanyag gyűrűt is kapott, így a jeladó esetleges meghibásodása esetén is követhető lesz, ha a madarászok megfigyelik. Ezen kívül tollmintát is vettek tőle, mert az, hogy hím vagy tojó, csak így határozható meg pontosan. A névadással ezért kicsit még várni kell: ha kiderül, hogy tojó, akkor a Bogyóka nevet fogja viselni, ha hím, Bulcsúnak hívják majd.

A jelölést követő napon a madár az egyik gémtelepen mozgott, ahol valószínűleg fészkel, majd az esti órákban elhagyta a gémtelepet, felkeresett a teleptől egy kilométerre fekvő táplálkozó-területet, ahol két órát töltött, majd visszatért a kolóniára.

„A kanalasgémek csak és kizárólag a lábalható, sekély vizű vizes élőhelyeken tudnak táplálkozni, ezért egy specialista, természetvédelmi szempontból kiemelkedően fontos fajról van szó. A jeladós madár mozgásából kideríthető, hogy a vizes élőhelyek hálózatát hogyan használják ezek a madarak, milyen messze mennek el táplálkozni, milyen körülmények hatására váltanak területet. Ezek az információk segíthetik a vízmegőrzési törekvéseket, a megfelelő élőhely-kezelést és az élőhely helyreállításokat is” – ismertette Dr. Pigniczki Csaba.

Egy másik tisztázandó kérdés a faj vonulásával kapcsolatos: az eddigi gyűrűzésekkel csak az Adriai-tenger mellett Tunéziába tartó vonulási útvonalat sikerült megfelelően feltérképezni, a feltételezett Nílus menti telelőterületekhez vezető útvonallal kapcsolatban még sok a tisztázatlan kérdés. A válaszok kereséséhez idén még további két jeladó felhelyezésére van lehetősége a nemzeti parknak.

 

forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

A rovat új hírei

Megújult a budatétényi rózsakert

Közép-Európa egyedülálló rozáriuma újult meg Budapesten, a XXII. kerületben, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Nemzeti ...

A rovat legolvasottabbjai