A méret a lényeg! - Ezért döngetik mellkasukat a gorillák
Miért döngetik mellkasukat a gorillák? Elsőre egyértelműnik tűnik a válasz: a hímek mellkasuk döngetésével jelzik dominanciájukat a rivális félnek. Azonban a dolog ennél árnyaltabb: a gorillák jellegzetes viselkedése fontos kommunikációs eszköz, melyet másra használnak a hímek és a nőstények. Hangerejét pedig alapvetően az állatok testmérete határozza meg.
A jelenséget a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas. Azaz a mellkason való dobolás hatásossága - ahogy eddig is sejtették - az állat méretétől és erejétől függ.
A nőstények akkor dobolnak a mellkasukon, mikor felmérik a párjukat, a hímek viszont küzdelemre hívnak a mellkasdöngetéssel. A kutatók szerint a mellkas ütögetése fontos kommunikációs eszköz a sűrű trópusi őserdőben, ahol élnek. A kifejlett ezüsthátú hím gorillák mellkasverését több mint egy kilométerre is meg lehet hallani.
Edward Wright, kutatócsoport tagja elmondta: hosszú ideje vélik úgy, hogy a mellkason való dobolással akarják kifejezni a gorillák, milyen erősek és ezt a jelzést a hímeknek és nőstényeknek is küldik. A hímek felé ezzel jelzik: "figyelj, nagy vagyok és erős, ne kötekedj velem", a nőstényeknek pedig azt üzenik: "nézd, milyen nagy és erős vagyok, engem választhatnál párodnak".
A kutatók a ruandai Vulkán Nemzeti Parkban az ezüsthátú gorillákról készült fényképek és hangfelvételek alapján vonták le következtetéseiket. A fotókat használták a gorillák testméreteinek megállapítására: a lapockáik közötti távolságot a hátuk szélességéből határozták meg. A hangfelvételeket elemezve megmérték a mellkasdöngetés hosszát, az ütések számát és hangfrekvenciáját.
Wright szerint kutatásukkal végre tényleg sikerült igazolni, hogy a mellkasveregetés elárulja, milyen nagy a gorilla, az ütés hangja egyértelmű jelet küld a testméretéről. Eredményeikről a Scientific Reports folyóiratban számoltak be.
A gorillák társadalma
A gorillatársadalomban a csoportokat általában egy hím és több nőstény alkotja. A nőstények mozoghatnak csoportok között, a hímek versengenek a figyelmükért.
A hím gorilláknál ezért fontos a méret: a testméret megjósolja a csoportban betöltött rangot, a harci képességet és a szaporodás sikerét.
A hímek kiskoruktól gyakorolják a mellkasdöngetést, hogy felnőve alkalmazni tudják. A nagyobb hím gorillák mélyebb hangot adnak ki, amikor mellüket döngetik. Ez egyértelműen jelzi testméretüket, más szóval a hím gorillák nem tudják átverni riválisaikat. A hangok a gorillák gégéje közelében elhelyezkedő légzsák méretétől függnek. Szerepük van a morgásban, a figyelmeztető hangok kiadásában és a nem vokális mellkasverésben is.
Már a gorillabébik is gyakorolják a mellkasdöngetést:
A kutatásból az is kiderült, hogy különbség van a mellkasra mért ütések tartama és száma között, ami arra utal, hogy a mellkasverés alapján azonosítani lehet az egyes gorillákat.
A gorillák a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda és Uganda természetvédelmi területein élnek. Továbbra is veszélyeztetik őket az orvvadászok, a térségben fegyveres konfliktusai és az emberekről átterjedő betegségek. Vadon 2008-ban már csupán mintegy 600 hegyi gorilla élt, de a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően számuk azóta már ezer fölé emelkedett.
Képek forrása: 1. flickr.com / Eric Kilby; 2. flickr.com / Derek Keats