Farkasszemet nézett az ordassal a vadász
A vadászok beszámolói is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a hazai farkasokat.
Farkas a hóban - illusztrációForrás: wikipedia.org
Ásító farkasForrás: wikipedia.org
Az Északi-középhegység nagyragadozóiról egyre többet tudunk, de mivel mindössze néhány hiúz és farkas lakja az erdős területet, a kutatók munkáját minden nyom és információ nagymértékben segíti. A vadászok - szakértőkhöz eljuttatott - beszámolói is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a hazai példányokat. A WWF különleges eseményről kapott közvetlen beszámolót, amely pozitívan végződött: egy vadász szemtől szembe találkozott a ritka nagyragadozóval.
- A fiammal éppen a meglőtt szarvast igyekeztünk az autóhoz vinni, amikor a lámpa fényében megláttam a farkast. Lesoványodott, de szép, megtermett kan volt, körülbelül húsz méterre tőlünk - nyilatkozta a WWF-nek Balogh István. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szakértői régóta figyelik a farkasok nyomait, igyekeznek viselkedésüket megismerni, egyedszámukat megbecsülni. Munkájukat kameracsapdák is segítik, illetve a WWF Magyarországgal kötött megállapodások további segítséget nyújtanak ehhez eszközök, és szemléletformálás terén.
- Munkánkhoz elengedhetetlenek az együttműködő partnerek. Ennek keretében számos vadász is mutat nyitottságot, hogy megossza velünk tapasztalatait. Sajnos azonban az együttműködő hozzáállás még nem jutott el a megfelelő szintre. Ezért is nagyon fontos olyan szakmai partnerekre találni a vadászok köréből, akik valódi, értékes tapasztalatokkal bírnak, amelyeket megosztanak velünk és másokkal - nyilatkozta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.
Ásító farkasForrás: wikipedia.org
A múlt héten Balogh István vadász fiával járta az erdőt az esti órákban, amikor - életében már nem először - vadászat közben egy farkassal találkozott. A farkas közeledtét kutyája heves ugatással jelezte. A zseblámpa fényénél pillantották meg az igen közel merészkedő ragadozót, amelyet vélhetően az elejtett szarvas szaga vonzott. A farkas a vadász hangos kiabálására megállt, és húsz méterről szemlélte, ahogyan a zsákmányt a vadász és fia autójukhoz viszik. Nem támadt sem rájuk, sem a kutyára.
- Nem kell félni a farkastól, a farkas nem támad emberre. Meg kell tanulni együtt élni vele. A vadászatot sem befolyásolja. Tizenöt éve is volt itt farkas, akkor is tudtunk vadászni, most is. A gyengébb egyedeket - őzet, vaddisznót - megfogja, de ettől még nem lesz kevés a vad - nyilatkozta Balogh István. - Félelmetes volt szemben állni vele. De ettől még nem lőném le. Eddig is puska nélkül is jártam az erdőket, ezután is így fogom - hangsúlyozta a vadász.
A farkasok jelenlétére egyre több bizonyíték kerül elő. A mindössze néhány egyedből álló hazai populáció azonban nagyobb port kavar az emberek közötti párbeszédekben, mint amennyire ez indokolt lenne. - Az illegális kilövések napjainkban is problémát jelentenek, pedig alig néhány egyed lakja az Aggteleki-karszt és a Zemplén erdeit. A vadászok közreműködése és nyitottsága elengedhetetlen ahhoz, hogy az ökológiai szempontból kulcsszerepet játszó, őshonos nagyragadozók legalább kis számban meg tudjanak maradni erdeinkben. Fontos leszögezni, hogy vadon élő farkastámadásról nem tudunk: sem a környező országokban, sem hazánkban nincs regisztrált incidens. Vagyis a farkas jelenléte emberre lényegében veszélytelen, az erdei életközösség számára viszont kulcsfontosságú. Reméljük, hogy a pozitív szemlélet egyre inkább átveszi a szerepet, és a szemléletformálásnak köszönhetően a farkasok védelme biztosított lesz - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.
A farkasokról december végén kerültek elő új felvételek, melyeket a WWF Magyarország kameracsapdája rögzített.
A WWF munkáját a hazai erdők nagyragadozóinak védelmében örökbefogadással is lehet támogatni.
