Madármaszturbációs adatbázis készül
Új állomásához érkezett az állatok szexuális életének kutatása. Tom Price, biológus a madarak viselkedésének egy eddig kevéssé kutatott területét igyekszik feltérképezni. A Liverpooli Egyetem evolúcióbiológusa a muslicák nemi életének tanulmányozásáról evezett át egy másik területre, mely addig fehér folt volt az ornitológia történetében. A madarak önkielégítési szokásait kezdte vizsgálni, melyből adatbázist készül létrehozni.
NimfapapagájForrás: wikipedia.org
Fogságban tartott madarakat már sokszor kaptak rajta önörömszerző tevékenységen, Price azonban arra kíváncsi, hogy vajon a vadon élő madaraknál is jellemző-e ez a viselkedés. Tudósokat, állatorvosokat és madártulajdonosokat kért kérdőívének kitöltésére, aminek eredményeit aztán evolúciós szempontból fogja feldolgozni.
A kutatás célja, hogy kiderítse, mely madárfajok maszturbálnak a legtöbbet, és vajon mi okból hódolnak ennek a tevékenységnek. Emlősök körében már végeztek hasonló kutatást, és megállapították, hogy az egyik leginkább erotikus beállítottságú faj, a bonobók vadon élő egyedei.
Ami a madarakat illeti: úgy tűnik, a csoportos násztáncot lejtő fajok - amilyen az ürömfajd is - jelenthetnek ígéretes kutatási anyagot, mert közülük csak a legvonzóbb hímeknek jut pár. A többiek kénytelenek másképp feldolgozni a vágyaikat.
Az Audobon magazin Tom Price-t kérdezte a szokatlan tanulmányról.
Honnan jött az ötlet?
A doktori iskola egyik diákja, Chloe Heys figyelte meg, hogy Billy, a nimfapapagája gyakran végez önkielégítést. A kutató amiatt aggódott, hogy ez a boldogtalanség jele az állatnál. Így merült fel a kérdés, vajon mire utalhat valójában a magatartása: a fogságban átélt stressz idézi elő, vagy teljesen természetes szokás.
Miért nem kutatták eddig ezt a területet?
Az ’50-es évek előtt nyilvánvalóan illendőségből zárkóztak el a kérdéstől, de a ’60-as-’70-es évektől egyre inkább az érdeklődés homlokterébe került az állatok szexuális viselkedése. Viszont a kutatók ekkor elsősorban az emlősökre koncentráltak, a madarak valahogy kimaradtak a tanulmányokból.
Mire fogja használni a kérdőív eredményeit?
Reményeink szerint olyan adatbázist építünk, amely bemutatja, mennyire jellemő az önkielégítés az egyes madárfajok körében, és milyen viszonyban áll ez a társadalmi viszonyaikkal, életmódjukkal.
Mi a különbség a monogám és nem monogám életmódot folytató madarak között?
Ez érdekes kérdés. Néhány madárfaj, mint például az alkabukók szoros és hosszútávú kapcsolatokat alakítanak ki, ahol a hűség alapkövetelmény. Mások a „társas monogámiát” részesítik előnyben, melynek során a madárpár együtt neveli fel a fiókákat, de aztán az egyedek másokkal is szerelmeskednek. Ilyen például az erdei szürkebegy. Azoknak a fajoknak, melyeknél a hűség nem követelmény, sokkal nagyobbak a szexuális késztetéseik.
Ha kiderül, hogy a monogám madarak maszturbálnak többet, akkor valószínűleg ez a viselkedés a kötődés erősítését szolgálja, mint a verébpapagájok esetében. Ha viszont az önkielégítés gyakorlása inkább a hűtlenséghez kapcsolódik, akkor sokkal inkább a szexuális frusztrációról illetve a termékenységi esélyek javításáról szól.
Reméljük, hogy hamarosan hírt adhatunk az izgalmas kutatási eredményekről.
Kép forrása: Wikipedia / Szerző: Pásztörperc