Bírói fellépés a kalitka ellen
Indiában komolyan veszik a madarak jogait. Az újdelhi legfelsőbb bíróság kinyilvánította, hogy a madarak megérdemlik a szárnyasokhoz méltó életet.
Kalitkából szabadság - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
Indiában törvény védi a madarak jogait, és a bíróság nem rest ezt betartatni, főleg, ha még az állatvédők is közreműködnek. A legutóbbi ügy a People For Animals (Emberek az állatokért) nevű civilszervezet feljelentéséből pattant ki, melynek során az aktivisták fotókkal bizonyították, hogy egy kereskedő szűk kalitkában tartja a madarakat, miközben ezt tiltja a törvény. - A madarak alapvető joga, hogy szabadon repüljenek, ne pedig ketrecbe zárva tengődjenek vagy különböző kegyetlenségeknek kitéve éljenek – mondta ki a delhi legfelsőbb bíróság, mely szerint azzal is sértik a madarak jogait, ha kereskednek velük.
Manmohan Singh, bíró, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy temérdek szerencsétlen madarat exportálnak illegálisan külföldre, miközben az állatok nem jutnak megfelelő élelemhez, vízhez és orvosi ellátáshoz. – "Az embereknek nincs joguk ahhoz, hogy apró ketrecekben tartsák a madarakat a saját céljaik, üzleti hasznuk érdekében" – tette hozzá.
Lebukott a kereskedő
Mindez annak az ügynek kapcsán vált ismét aktuálissá, melyben egy Mohazzim nevű kereskedő karmai közül mentették ki a nem megfelelően tartott madarakat. Az ügy nem nélkülözi a csavarokat, mert Mohazzim először a madarak tulajdonosának vallotta magát, de aztán az állatvédők bebizonyították, hogy ő csak az eladó.
A bíróság először lefoglalta a madarakat, aztán néhányat visszaadott Mohazzimnak, de a civileket nem kérdezte meg, akik rögtön beadták a fellebbezést azzal érvelve, hogy hiba volt visszaadni a madarakat annak a férfinek, aki nem is a valódi tulajdonosuk. A bíróság mindenesetre igazat adott a civileknek abban, hogy a madarak megérdemlik az együttérzést, miközben úgy tűnik, alig akad, aki figyelembe venné a jóllétüket, pedig annak védelme törvénybe van fektetve.
Állatvédelem Indiában
Indiában egyébként rendszeresen sor kerül olyan perekre, melyekben az állatok jogait védik, és az állatvédők nem kis eredményeket értek már el ezen a téren. Betiltatták pédául a háztartási termékeknek állatokon való tesztelését, a vallási célú állatáldozatokat, a libatömést és a kutyaviadalt és a fogságban tartott delfinekkel rendezett showműsorokat.
Utóbbival India negyedikként csatlakozott azon országok sorához, melyekben tilos a delfinshow, és melyekhez Costa Rica és Chile mellett Magyarország is tartozik. A döntést azzal indokolták, hogy a delfinek kivételesen magas intelligenciája és érzékenysége - melyet egyébként tudósok bizonyítottak - megkülönbözteti őket más állatoktól, és személyként kell tekintenünk rájuk. Ebből a szempontból elfogadhatatlan, hogy szórakoztatási céllal tartsuk őket fogva.
A civilizáltság, az emberiség technikai fejlődése láthatóan nem jár együtt minden kultúrában és országban az empatikus készség erősödésével, gondoljunk például az évről évre megrendezésre kerülő Taiji delfin-mészárlásra. Sőt, a fejlett országokban épp a fejlődés, a fogyasztói társadalom elvárásai, bizonyos vállalatok közötti állandó versenyzet teremtett olyan új jelenségeket, mint például az állatkísérletek, amelyek néhány száz évvel ezelőtt igen kis számban, elszeparáltan az orvostudomány kapcsán voltak jelen (és persze nem élő állatokon folytatták a kísérleteket). Reméljük, a világ minden országában hamarosan eljutnak az egyének - döntéshozói és lakossági szinten is - addig, hogy felismerjék az állatok védelmének fontosságát, és alapvető normává váljon megbecsülésük, alapvető tiszteletük.
