Már 28 bölény barangol szabadon

Hír

írta: WWF
2015/06/24

Kontinensünk legnagyobb szárazföldi emlőse, az európai bölény, egy éve visszatért régi élőhelyére a Déli-Kárpátokban. Most, egy évvel később, az állatok száma megduplázódott, miután június 12-13-án másodszor is sor került néhány példány szabadon engedésére (erről itt írtunk). Az esemény újabb lépést jelent a szabadon barangoló bölények életképes populációjának létrehozásához itt, ezen a nagy kiterjedésű Natura 2000 területen. Ahogy a szabadság kapui készültek megnyílni, egy bölénybika már ki is tört, és belevetette magát a vadonba. Büszkék vagyunk erre a pillanatra, hiszen azt jelezte, hogy az állatok hallják a vadon szavát, és alig várják, hogy felfedezhessék új környezetüket.

Őexcellenciája Matthijs van Bonzel, a Holland Királyság romániai nagykövete, Petru Vela, Örményes község polgármestere, Wouter Helmer, a Rewilding Europe egyesület visszavadítási programjának igazgatója, Joep van de Vlasakker, a Rewilding Europe vadbiológiai tanácsadója, valamint Adrian Hagatis, a Rewilding Europe Déli-Kárpátok csoportvezetője együtt nyitották meg a kaput, melyen kilépve a bölénycsorda belevetheti magát a vadonba. Az állatok „félig szabad” állapotba kerültek, ami azt jelenti, hogy akkor hagyják el a bekerített területet, amikor akarják.

Június 12-én pénteken 5000 km megtétele után – mely különösen nagy logisztikai kihívást jelentett – 14 bölény érkezett a Déli-Kárptokhoz tartozó Szárkő-hegységbe. A második bölénycsorda tagjai hat különböző svájci, németországi, belgiumi és franciaországi állatkertből és vadvédelmi központból lettek áttelepítve. Négy bölény egészségügyi és adminisztrációs okok miatt nem csatlakozhatott az utazáshoz. A belgiumi Bellewaerde állatkert egyik nőstény bölénye a vemhesség előrehaladott állapotában volt, ezért úgy döntöttek, hogy az állatot borjával együtt majd a következő alkalommal engedik szabadon.

Az első csorda, melyet 2014 májusában engedtek szabadon, jól alkalmazkodott a területhez. Vadőrök és kutatók egy évig megfigyelés alatt tartották a bölényeket, és örömmel jelenthetjük, hogy az állatok „újra azonosultak a bennük élő vadállattal”. Visszanyerték képességeiket a természetben való túléléshez és sikerült működő közösséget létrehozniuk.

Az összes új bölény egészséges; minden nehézség nélkül foglalták el helyüket egy mintegy 4 ha-os bekerített területen, ahol alkalmazkodhatnak a környezethez és kialakíthatják közösségüket, majd innen kerülnek át egy szomszédos, 150 ha nagyságú területre, félig szabad állapotba. A kapunyitás előtt azonban egy bika kitört az új csordából a szabadság felé, így ő lett az első bölény, mely több mint 200 év után szabadon barangolhat a Bánságban. Ez a különösen aktív viselkedés valószínűleg a hosszú utazás és az új terület felfedezésének lehetősége miatti stressznek tudható be.

Ha az első és a második bölénycsorda is kisétál a kapun, többé már nem gondozhatják őket. Teljes mértékben a természetes ökoszisztéma részévé válnak a Natura 2000 hálózathoz tartozó, 59 000 ha-os Szárkő-hegység területén, amely fontos mérföldkő a legendás állatfaj jelenleg is tartó visszavadítási folyamatában.

Mielőtt a bölények megérkeztek, jó néhány eseményre került sor. A WWF Románia és a Rewilding Europe Egyesület elindítottak egy visszavadítási kezdeményezést a Déli-Kárpátokban; kiállítást nyitottak meg; tárgyalásokat tartottak a területen lévő falvak újjáépítéséről; valamint számos gyerekprogramot is szerveztek. Örményes lakossága és polgármestere, Petru Vale, csoportok és vendégek egyaránt türelmesen várták, hogy megérkezzen a teherautó és kezdetét vegye az állatok szabadon engedése. Csendben fogadták a bölényeket, és biztos távolból kísérték figyelemmel ezt a fontos és emlékezetes eseményt.

„Csak néhány olyan hely van Európában, ahol máig sikerült megóvni az érintetlen természetet; egy nagy növényevő állatfaj visszavadításával nagymértékben hozzá tudunk járulni a változatos ökoszisztéma és biodiverzitás kialakításához. A visszavadítással hatékonyan elő tudjuk segíteni a természet öngyógyítását” – nyilatkozta Adrian Hagatis, a Déli-Kárpátok visszavadítási kezdeményezésének csoportvezetője.

„Nagyon megtisztelő érzés látni a bölények visszavadítási területét a Déli-Kárpátokban, megismerni a résztvevő embereket, és hogy részesei lehetünk mindennek” – meséli Wouter Helmer. „Ezek a legendás állatok nemcsak hogy segítenek helyreállítani a természetes ökoszisztémát, de közelebb hozzák egymáshoz a szervezeteket és az embereket is a társadalom minden területéről: vadőröktől kezdve egy kivételes polgármesterig; a vadvilág kutatóktól a vádásztársaságokig; nemzeti és nemzetközi civil szervezeteket; vadasparkokat Európa minden területéről; aktivistákat; helyi, regionális és nemzeti hatóságokat; és egy szenvedélyes helyi közösséget. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor a holland nagykövet kinyitotta a bölényeknek a kaput, ahogy emberek tucatnyi különböző nyelven osztoztak az örömükben.”

„Célunk, hogy a helyiek által Bölény-dombnak nevezett terület e ritka állatfaj megóvásának élő példájává váljon, és lehetővé tegye, hogy az ökológia, a fenntartható fejlődés és a természetvédelem a fiatalság, a fiatal szakemberek elsődleges érdeklődési területeivé váljanak” – foglalta össze Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója.

A kezdeményezésről röviden

Visszatért, de még mindig sebezhető
Az európai bölény a kontinens legnagyobb vadon élő szárazföldi emlőse. Valaha egész Európában szabadon barangolt, kivéve Észak-Skandináviát, illetve az Ibériai-félsziget és Olaszország déli részét. Az állandó vadászat miatt a kihalás szélére került, míg végül 1927-ben a vadonban teljesen kihalt. Összesen 54 példány maradt, valamennyi fogságban. Tenyésztésükkel és Közép- és Kelet-Európába történő visszatelepítésükkel lassan ugyan, de sikerült ismét létrehozni néhány vadon élő populációt. Az európai bölény globális állománya jelenleg 5046 példányra tehető (2014. januári adatok szerint). Ezek közül mintegy 3230 él szabadon vagy félig szabadon. Ami kevesebb, mint az afrikai keskenyszájú orrszarvúk száma.
A Rewilding Europe és a WWF Románia még több bölényt fog szabadon engedni a Déli-Kárpátokban, hogy egy legalább 300 tagú életképes populációt hozzanak létre 2024-ig.

Az ökoszisztéma hiányzó láncszeme
Az európai bölény karizmatikus állatfaj, melyet az emberek szeretnek, és amely régi örökségnek számít Románia történelmében és kultúrájában. Az olyan európai ökoszisztémák helyreállításához, mint a Szárkő-hegyszég, nagyon fontos ennek a jelképes állatnak a visszatelepítése, mivel a faj kulcsfontosságú a vadonok újbóli létrehozásához és megőrzéséhez.
Legeléskor a bölény mozaikszerű erdős és füves területeket alakít ki, amitől a táj változatosabb és szervezettebb lesz. Ha ezt az állatfajt sikeresen visszatelepítjük, és élőhelyét megfelelően megóvjuk, könnyebben megőrizhetjük az ökológiai folyosókat a Kárpátok egész területén, és így lehetővé tehetjük a természetes folyamatok kialakulását.

Átfogó európai együttműködés
Kezdeményezésünk jelentőségét és sikerét a következő támogatóknak köszönhetjük: Örményes község, a helyi közösség (Örményesi Bölény-domb Egyesület, AMZA), Románia Nemzeti Erdészeti Igazgatósága (ROMSILVA), Teregovai Erdészet (Teregova Local Forest Management Unit), Román Tudományos Akadémia, a temesvári és a bukaresti állatorvosi egyetem, helyi és nemzeti vadásztársaságok (AJVPS, AGVPS). Szakértői támogatást nyújtott Dr. Sebastian Catanoiu és Dr. Razvan Deju, az Európai Bölényvédelmi Központ (EBCC) tagjai, akik az első bölény-visszatelepítést irányították a romániai Vanatori Neamt Nemzeti Parkban.
A bölények visszatelepítését a Déli-Kárpátokba Európa állatkertjeinek és nemzeti parkjainak nagylelkű támogatása tette lehetővé, amiért rendkívül hálásak vagyunk. A Parco Natura Viva (Verona, Olaszország) és a European Nature Trust (Egyesült Királyság) segített a GPS-jeladóval ellátott nyakörvek megvásárlásában. Az állatokat a következő európai országok állatkertjeinek és vadvédelmi központjainak köszönhetjük: Németország (Springe, Kiel), Belgium (Han-sur-Lesse, Bellewaerde), Svájc (Bern) és Franciaország (Thoiry, La-Haute-Touche, Le Breil sur Mérize). Valamennyien odaadományozták állataikat, és saját költségükön hozzájárultak a bölények szállításához, orvosi ellátásához és élelmezéséhez. A Han-sur-Lesse vadaspark ráadásul több mint egy évig szállásolt el két állatot, melynek teljes költségét állta, majd szállításukat is finanszírozta.

A kezdeményezés következő lépései
A Rewilding Europe és a WWF Románia szilárdan elkötelezik magukat a Szárkő-hegység védelme mellett, és azon munkálkodnak, hogy a vadon területe tovább növekedjen, és az embereknek hasznára váljon a visszavadítás és a vadon védelme. A bölények évenkénti szabadon engedésével segíthetünk létrehozni egy életképes, szabad állományt, ami új lehetőségeket kínál a helyi közösségek számára is. A Rewilding Europe és a WWF Románia célja a következő évekre az ökoturizmus fejlesztése, szakmai fejlesztési lehetőségek teremtése és a visszavadítási programban részt vevő helyi vállalkozások támogatása.
A bölények szabadon engedése előtti napokban, június 2-án és 3-án, a Rewilding Europe és a WWF Románia együttműködést kötött az Őfelsége Theodora liechtensteini hercegnő által működtetett Green Teen Team Foundation jótékonysági szervezettel, hogy támogassák a gyermekek által vezetett természetvédelmi projekteket a környékbeli közösségekben. Ezen kívül fiatal európai egyetemi kutatók vesznek részt olyan, különböző tudományterületeket érintő kutatásokban, amelyek azt vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a bölények a Szárkő-hegység élőhelyire. Így könnyebben meg tudjuk ismertetni a tudományos kutatásokat az emberekkel - mind a látogató központokban, mind online módon -, és megoszthatjuk velük mit is jelentenek a bölények visszavadításának hatásairól gyűjtött kutatási adatok.

A Rewilding Europe egy 2011-ben indított kezdeményezés, melynek küldetése egy új, vadabb Európa létrehozását szorgalmazó széleskörű mozgalom kialakítása. A Rewilding Europe célja, hogy Európa több helyet adjon a vadonoknak, a vadvilágnak, a természetes folyamatoknak; hogy mindannyiunk örömére újrateremtse az élet sokszínűséget; és emellett új lehetőségeket teremtsen a vadvilággal foglalkozó emberek számára.

A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, melynek küldetése egy olyan jövő megteremtése, amelyben az emberiség és a természet harmóniában él egymással. Az 1961-ben alapított szervezet ma több mint 100 országban tevékenykedik 5 kontinensen, és több mint 5 millió támogatója van a világon.


forrás: WWF

A rovat új hírei

Magyar madarászok Albániában

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es ...

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai