Regenerálódik a víziló-populáció Afrika legrégebbi nemzeti parkjában
Regenerálódásnak indult a kongói Virunga Nemzeti Park víziló-populációja, amely az orvvadászat és az állatok élőhelyének fokozatos elvesztése miatt zsugorodott drasztikusan az elmúlt évtizedekben - derült ki a kongói természetvédelmi hivatal (ICCN) és az amerikai Vadvédelmi Társaság (WCS) közös kutatásából.
Akár 3,9 méter hosszúra és 1900 kilogrammosra is megnövő a nílusi vízilóForrás: pixabay.com
"A nílusi víziló Afrika egyik jelképes állata, amelyre azonban egyre nagyobb fenyegetést jelent a vadászat és egyéb tényezők" - mondta Deo Kujirakwinja, a WCS kutatója, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Suiform Soundings című hírlevelében közölt tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: "A vízilovak egyre növekvő számára utaló eredmények bíztatóak és azt mutatják, hogy a nagytestű, növényevő emlősök és egyéb fajok megóvására tett erőfeszítések működnek".
A szakemberek becslései szerint a park jelenlegi vízilóállománya mindössze 11 százaléka az eredeti populációnak és 8,2 százaléka az 1970-es évek rekordjának, amikor 30 ezerre becsülték a parkban élő egyedek számát - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál.
A populációnövekedés hátterében az állhat, hogy fokozottabban felügyelik a park folyóit, valamint Kongóban és Ugandában is együttműködésbe kezdtek a halászok és a park hatóságai.
Az 1970-es években a Virunga Nemzeti Park adott otthont Afrika legnagyobb ismert vízilópopulációjának. A vadászat, a fejlesztések és a mezőgazdasági termelés miatt azonban a következő évtizedekben jelentősen megcsappant az állatok száma.
A kutatók rámutattak arra is, hogy míg a korábbi számlálások részben a levegőből végzett mérésekre épültek, addig újabban sokkal több földön végzett felmérést készítenek, aminek köszönhetően javulnak az egyedszámra vonatkozó becslések. (A levegőből végzett számlálások során gyakran kimaradtak a tavakban és folyókban alámerült vízilovak.)
Az akár 3,9 méter hosszúra és 1900 kilogrammosra is megnövő nílusi vízilovak Afrika legnagyobb testű emlősállatai közé tartoznak. Az állatok tavakban, folyókban, patakokban szoktak gyülekezni és akár hat percig is képesek lent maradni a víz alatt.
A növényevő és szinte kizárólag éjjel táplálkozó állatok sebezhető fajként szerepelnek a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.
