Szállnak a darvak
Itt az ősz és vele együtt megérkeztek a darvak is, hogy egy-két hónapos magyarországi pihenő után folytassák útjukat dél felé. A madarak esti behúzása fantasztikus látvány, amit októberben és novemberben a három alföldi nemzeti park vezetett túráin bárki megcsodálhat.
A hozzánk érkező darvakat hetente számolják a szakemberek. A szinkronszámlálások során, különböző megfigyelőpontokból ugyanabban az időpontban számolják össze az éjszakázó helyekre behúzó darvakat. A Hortobágyi Nemzeti Parkban október elején már több mint 95 ezer madarat számoltak össze. Az elmúlt évben október közepére esett a csúcs, akkor a 135 ezer daru tartózkodott a hortobágyi éjszakázó helyeken.
Pihenő félúton
A daru ( Grus grus) korábban rendszeresen költött nálunk. Gyakori madár volt az Alföldön, már a XVI. századból származó leírások beszámolnak szelíd darvak tartásáról. A paraszti udvarokban a darvakat díszmadárként tartották, melyek, mint jó házőrzők, jeleztek ha idegen érkezett a házhoz, viselkedésükből pedig az időjárásra is lehetett következtetni. A daru húsát is fogyasztották, a pásztorok lábszárcsontjából készítettek használati tárgyakat, például sípot vagy pipaszurkálót, a tollát pedig kalapjukra tűzve hordták.
A megfelelő élőhelyek eltűnése, a mocsarak lecsapolása miatt azonban a daru fokozatosan eltűnt az országból, költéséről 1910-ben számoltak be utoljára. Azóta csak vonuló fajként tűnt fel nálunk. A Hortobágy, a Kardoskúti Fehértó és a szegedi Fehér-tó környéke Európa legjelentősebb daru pihenőhelyei közé tartoznak, ahol ősszel több tízezres csapatok pihennek.
Az európai darvak a vonulás során hagyományosan két útvonalat használnak. A Svédországban, Norvégiában, Németországban, Franciaországban és Csehországban fészkelő madarak az atlanti útvonalat követve vonulnak a francia és spanyol telelőhelyek felé, míg a Finnországban, a balti államokban és az Északnyugat-Oroszországban fészkelők a balti-magyar útvonalon jutnak el az észak-afrikai telelőhelyeikig. A darvak általában egy-két hónapot töltenek nálunk, októbertől november végéig, de az utóbbi évek enyhe telein egyre több madár át is telelt.
Több mint száz év után újra fészkelt a daru
Az idei nyár egyik legnagyobb ornitológiai szenzációja volt, hogy hosszú idő után újra fészkelt a daru Magyarországon. Az esemény persze nem volt váratlan a madarászok számára, hisz évről-évre egyre több átnyaraló madarat figyeltek meg a hazai vizes élőhelyeken.
A hazai fészkelésre több mint száz évet kellett várni. A Marcal völgyében idén májusban figyeltek fel először egy „gyanúsan” viselkedő darupárra, melyek a párba álló madarakra jellemző násztáncot jártak és láthatóan ragaszkodtak területükhöz. A kéttojásos fészkekre dr. Kaufmann Gábor talált rá, aki blogján részletesen beszámol erről. A sáslevelekből álló fészek egy mocsaras területen épült, kb. 20 cm-rel emelkedett a víz fölé. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai természetesen megtették a megfelelő biztonsági intézkedéseket a fészkelés háborítatlanságának biztosítása érdekében, így a két fióka sikeresen elhagyhatta a fészket.
Daruünnep a pusztában
Az érdeklődők az ősz során személyesen is találkozhatnak ezekkel a gyönyörű madarakkal. A három érintett nemzeti parkban- a Hortobágyi, a Kiskunsági és a Körös-Maros- rendszeresen indítanak szakvezetéses túrákat. A Hortobágyi Nemzeti Parkban október 23. és 25. között rendezik meg a Darufesztivált, ahol a túrák mellett lesz számos érdekes program is, de természetesen ezen a hétvégén minden a darvakról szól majd.
Az októberben még a Hortobágyon tartózkodó darvak novemberre elérik a dél-alföldi pihenőhelyeket, a Kardoskúti Fehér-tó környékét és a szegedi Fehér-tavat. Itt évről-évre 25-30 ezres létszámban pihennek. A Kiskunsági Nemzeti Parkban idén negyedik alkalommal rendezik meg a Fehértavi Darvadozást. November 13-án és 14-én változatos programmal várják az érdeklődőket, többek között lesz hajnali darules, kerékpártúra, darufutás és darudübörgő táncház is.