Más ország szemetét is elégeti Svédország
Túl hatékonyan működik a svédeknél a hulladék-újrahasznosítás, ugyanis a hőerőműveik számára már nem marad elegendő elégetni való szemetük - ezért importálják a kellő mennyiséget.
Szemétbehozatalra kényszerül Svédország, miután a háztartási hulladék csupán négy százaléka végzi a szemétlerakókban. A maradékot újrahasznosítják vagy hulladékégető-üzemekben energiát állítanak elő belőlük. Ebből számos köz- és kereskedelmi épület fűtését és 4,6 millió háztartás áramellátását oldják meg.
A francia Le Monde szerint a svéd hulladék 36 százalékát újrahasznosítják, 14 százalékát komposztálnak, és 49 százalékot égetnek el az erőművekben, amely így is a dánok 54 százalékos átlaga alatt marad, de messze megelőzi az EU-s 22 százalékot. Hiába a kiváló újrahasznosítási és energiatermelési ráta, épp a túlzott szemétégetés miatt kényszerülnek a svédek behozatalra. Évi 800 ezer tonna szemetet vesznek a szomszédos Norvégiától, akiknek jobban megéri megszabadulni a szemetüktől, mint saját maguk számára elégetni azt. A svédek számoltak az égetés során keletkező toxikus gázokkal és a légkörbe kerülő nehézfémekkel is: ezek, valamint a hidrogén-klorid és kéndioxid kibocsátott mennyisége szinte a nullára csökkent.
Catarina Östlund, a Svéd Környezetvédelmi Ügynökség főtanácsadója elmondta, hogy a nehézfémeket még Svédországban leülepítik, és a hamvakat csak utána juttatják vissza Norvégiába. Szerinte a példa ragadós, ugyanis Olaszország, Románia, és a Balti-államok némelyike hajlandó megszabadulni a szemétlerakóiktól, mégpedig újrahasznosítás vagy hulladékégetők útján. Bár a felsorolt országok mindegyike súlyos pénzügyi válsággal küzd, Östlund reméli, hogy a környezetvédelmi intézkedések nem kerülnek vakvágányra.
A főtanácsadó valószínűsíti, hogy lesznek még olyan idők, mikor a szemetet aranyárban fogják mérni, és a háztartási hulladék megbecsültsége nagyobb lesz, mint bármikor máskor.