Újabb sötét felhők a Mátrai Erőmű lignittervei fölött

Hír

írta: WWF
2017/08/01


Megszületett az a minden tagállamra kötelező érvényű környezetvédelmi előírás, amely komoly választás elé állítja az Európai Unió szénerőműveit, így a Mátrai Erőművet is. Ez alapján, az évente közel 23 ezer korai halálesetet okozó szénerőművek 2021-ig vagy leállnak, vagy rendkívül költséges beruházásokkal próbálnak megfelelni az új feltételeknek. Azonban nem ez az egyetlen körülmény, amely gondot okoz a Mátrai Erőműnek.

Az új előírások célja, hogy csökkentsék a szénerőművek és más nagy tüzelőberendezések levegőminőségre gyakorolt káros hatásait, mivel csak Európában legalább 23,000 ember hal meg idő előtt a szénerőművek által okozott légszennyezettség miatt. A ma megjelent, és minden tagállamra kötelező érvényű határozat által előírt új károsanyag-kibocsátási határértékek négy éven belül lesznek számon kérhetők. Ennyi ideje van a Mátrai Erőműnek is arra, hogy megfeleljen az új követelményeknek.

"A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, amely évente több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint 10%-a. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot, és az egészségre kifejezetten veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe. Ráadásul a vállalat egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelőanyagként, amely tovább növeli a levegőszennyezettséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat a már egyébként is erősen szennyezett régióban" - mondta el Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

Az erőmű több beruházással előbb a kéndioxid, majd a közelmúltban a nitrogénoxidok kibocsátását próbálta meg visszaszorítani, de ez sem lesz elég ahhoz, hogy megfeleljen az új határértékeknek. Úgy tűnik, mindkét káros anyag tekintetében újabb beruházásokra lesz szükség, amelyeket nagyon korán, már 2021-re meg is kell valósítani. Ez a beruházáskényszer egyrészt azt jelenti, hogy gazdaságossági szempontból az éppen eladás alatt álló erőmű már közel sem olyan vonzó célpont, mint korábban, másrészt bárki is lesz az új tulajdonos, olyan időszakban kell gyors döntést hoznia, amikor a pénzügyi körülmények korántsem ideálisak, hiszen az erőmű eredménye zuhanásszerűen lecsökkent az utóbbi években.

Fogy a levegő a bánya körül
Ugyanakkor nemcsak az új környezetvédelmi előírások rontják a lignitre alapozott jövőképet. A Mátrai Erőmű egyik komoly előnye eddig az volt, hogy tüzelőanyaga, a lignit saját bányáiból érkezik, vagyis nem szorul más forrásból származó tüzelőanyag megvásárlására.
Az erőmű egyik lignitbányája viszont levegőminőségi okokból egyelőre nem kapta meg a jövőre vonatkozóan létfontosságú környezetvédelmi működési engedélyt. A környezetvédelmi hatóság szerint a Visontán működő, és a Mátrai Erőművet kiszolgáló külszíni lignitbánya környezeti felülvizsgálati dokumentációjában ugyanis a levegőtisztaságvédelmi munkarész hiányos és ezért megalapozatlan. Így erősen kérdéses, hogy a jövőben honnan érkezik a lignit az erőműbe.

Erőműbővítés már biztosan nem lesz
Emellett bizonytalanná vált a tervezett új lignittüzelésű blokk megvalósítása is. A Mátrai Erőmű egy új, 500MW kapacitású ligniterőművel szerette volna bővíteni a meglévő kapacitását. A tervezett erőmű tőkeköltségei viszont óriásiak, amelynek kitermeléséhez valószínűleg szükség lett volna a jelenlegi, elöregedett blokkok által termelt haszonra is. Erre viszont már biztosan nem lesz lehetősége az új tulajdonosoknak.
A környezethasználati engedély módosítása során ugyanis a másodfokú hatóság megállapította, hogy az erőmű által okozott légszennyezés és annak károsító hatásai nem megfelelő mértékben kerültek vizsgálatra és értékelésre, valamint hogy a régi és az új blokkok működtetésének időzítése nincs tisztázva.A másodfokú hatóság egyértelműen rögzítette, hogy az új blokk üzembe helyezésére kizárólag a korábbi blokkok leállítását követően kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a Mátrai Erőműben biztosan nem lesz kapacitásbővítés, amely teljesen új helyzet elé állítja az aktuális tulajdonosokat.

A szén hanyatlása
A szénenergia ugyanakkor nemcsak itthon, hanem szinte mindenhol veszít korábbi vezető szerepéből. Az Európai Unióban idén már 13 szénerőművet zártak be, vagy jelentették be bezárásukat. Legutóbb az Európai Unió 29. legszennyezőbb szénerőműveként nyilvántartott 1,2 GW kapacitású, az Uniper vállalat tulajdonában lévő egység bezárását jelentették be.

A sors iróniája, hogy a szénerőművek egykori szülőhazájában, az Egyesült Királyságban hosszú évtizedek után 2017. áprilisában elérkezett az első olyan munkanap, amikor a villamosenergia-ellátás szénerőművek által termelt áram felhasználása nélkül telt el. A szénenergia zuhanását jól mutatja, hogy míg 2012-ben az ország villamosenergia-termelésének 40%-át adta a szénenergia, addig az idei év első felében ez a részarány 2%-ra csökkent. A jelenlegi tervek szerint pedig 2025-ben már nem is lesz üzemelő szénerőmű az országban. Talán nehéz elhinni, de az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet. Csak az év első felében már nyolc szénerőmű zárt be, vagy jelentették be leállításukat. Egyértelműen mutatja a szénkorszak végét, hogy 2010 óta már 256 szénerőművet zártak be gazdaságossági vagy környezetvédelmi okokból az Egyesült Államokban.

A szénenergia globálisan is egyértelmű lejtmenetben van, ugyanis 2014 és 2015 után tavaly ismét, de a korábbi két évhez képest jóval nagyobb mértékben csökkent a termelt szén mennyisége. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, globális energetikai beruházásokat vizsgáló értékelése is azt mutatja, hogy a szén-ágazat a beruházások visszaesésének legnagyobb vesztese. Varró László, az IEA vezető közgazdásza szerint a szénenergiába irányuló beruházások várhatóan csökkenni fognak. Ennek jele, hogy míg 10 évvel ezelőtt 120GW szénerőmű kapacitás volt épülőben, addig ez tavaly mindössze 40GW volt. Kérdés, hogy ha a szénerőmű építés ennyire nem vonzó, miért lehet egyáltalán szó bármilyen ligniterőmű építéséről Magyarországon?

"Az Európai Unióban közel 300 szénerőmű és azok térségei számára nem csak az energetikai, hanem a gazdasági-társadalmi átmenet jelent nagyon komoly kihívást. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ezt az átmenetet késleltetjük. A szénenergia, így a Mátrai Erőmű minél korábbi kivezetésére, és az érintett régió átalakítására van szükség. Ehhez számos jó példából lehet tapasztalatot meríteni, valamint maga a Mátrai Erőmű térsége is jó adottságokkal rendelkezik" - emelte ki Vaszkó Csaba.

Az Európai Bizottság egyébként az őszi időszakban tervezi napirendre tűzni a szénbányákkal és szénerőművekkel rendelkező régiók gazdasági-társadalmi átalakításának lehetséges alternatíváit.


Kép forrása

 

forrás: WWF

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai