A szénkorszak lezárására alakult nemzetközi koalíció
Múlt hét végén ért véget a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése volt. Az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy a konferencia alatt egy nemzetközi koalíció alakult, amelynek célja a szén alapú villamosenergia-termelés befejezése 2030-ig. A koalícióhoz 27 ország és az Egyesült Államok két állama szinte azonnal csatlakozott. Itthon azonban még mindig napirenden van a Mátrai Erőmű által tervezett lignittüzelésű blokk engedélyeztetése. A tervezett blokk további bővítését, annak környezetvédelmi engedélyét ma tárgyalja a bíróság.
Ipari károsanyag-kibocsátásForrás: pexels.com
A november 6. és 16. között zajló, Bonnban megrendezett 23. klímacsúcsra azzal a céllal érkeztek a világ országainak vezetői, hogy további konkrét lépésekkel erősítsék meg a 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodást. Nem túl kedvező aktualitást adott a konferenciának, hogy az előzetes számítások szerint úgy tűnik, három stagnáló év után 2017-ben ismét nőni fog a globális karbonkibocsátás.
A még mindig magas globális karbonkibocsátás 40%-áért pedig a szén alapú villamosenergia-termelés felelős. Éppen ezért különleges jelentőségű az a nemzetközi koalíció, amely a klímacsúcs alatt alakult olyan országok vezetésével, mint Kanada, az Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, a Fidzsi-szigetek, Portugália, Finnország vagy az Egyesült Államok két állama, Oregon és Washington. A koalíció célja, hogy a jövő évi lengyelországi klímacsúcsra már 50 ország vállalja, hogy legkésőbb 2030-ig szakít a szén alapú villamosenergia-termeléssel.
Eközben a Mátrai Erőmű ligniterőművet tervez
Ennek apropóján nehezen érthető, miért szeretne a Mátrai Erőmű egy újabb lignittüzelésű blokkot építeni, amelynek ráadásul a várható környezeti és egészségügyi hatásai még mindig nem tisztázottak. Mindezt ma az egri közigazgatási bíróság előtt tárgyalják, ahol a környezetvédelmi engedéllyel és a kérelem dokumentációval kapcsolatos problémák felszínre kerülnek.
A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, de tetemes mennyiségű kén-dioxiddal, szén-monoxiddal és szilárd szennyező anyagokkal is szennyezi a környezetét. Szakértők szerint az engedély alapjául szolgáló levegőszennyezés-terjedési modell azonban nem veszi figyelembe a domborzati viszonyokat, vagyis jelentősen eltér a valós helyzettől, ezáltal nem jelez előre a valóságban vélhetően rendszeresen előforduló légszennyezési határérték-túllépéseket.
Emellett egy tavaly elkészült nemzetközi tanulmány bebizonyította, hogy a szénerőművek által okozott légszennyezések hatalmas területen éreztetik hatásukat. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy az új blokk környezetvédelmi engedélyeztetése során nem vizsgálták, hogy a tervezett erőmű működéséből eredően milyen országhatárokon is át terjedő hatások léphetnek fel, de azt sem, hogy az éghajlatra milyen hatással lehet az új létesítmény.
A bánya hatásait már sokan érzik a környéken
A Mátrai Erőmű egyik tüzelőanyag-forrása a közelében található külszíni lignitbánya. A külszíni bányászat során végzett víztelenítés úgy tűnik, jelenleg is rendkívül káros hatásokat okoz a környező települések vízkészleteiben. A visontai külszíni bányához közel eső Ludas településen legalábbis többen is így tapasztalják. Több helyi lakos is írásban kérte a helyi önkormányzat segítségét, mivel a mezőgazdasági célra használt helyi kutak nagy mértékben vagy teljesen kiszáradtak. A lakosok szerint ezt egyértelműen a Mátrai Erőmű visontai bányájában végzett víztelenítés okozza. A Mátrai Erőmű által tervezett új lignitblokk és az annak ellátást biztosító közeli külszíni bánya víztelenítése pedig valószínűleg tovább súlyosbítaná a leromlott helyi vízháztartási viszonyokat. A Mátrai Erőmű engedélykérelmében ugyanakkor nem szerepel a kapcsolódó létesítményekből, tevékenységekből eredően várható, környezeti hatásokra vonatkozó vizsgálat.
Komoly levegőminőségi problémák a lignit miatt
Mindezek mellett a Mátrai Erőmű több százezer tonna lignitet értékesít a lakosságnak, amely tovább rontja a helyzetet. A háztartások a lignitet többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égetik el. A lignit az egyik legrosszabb hatékonyságú tüzelő-alapanyag, amelynek kéntartalma nagyon magas, égésekor kénsav és kénessav képződik, mely marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat. Asztmás rohamot okoz, és jelentősen megnöveli a légúti megbetegedések kockázatát. Ez alapján szomorú, de érthető egybeesés, hogy hazánkban Heves megyében használnak legtöbben lignitet fűtési célra, és itt a legmagasabb az ún. krónikus obstruktív légúti betegségek (pl. asztma) előfordulásának aránya is.
"Összességében elmondható, hogy a Mátrai Erőmű óriási kockázatot jelent mind a környezetre, mind az egészségünkre, mind pedig a vízkészleteinkre nézve. Hazánk számára jelentős előrelépés lenne, ha befejezné a szén alapú energiatermelés minden formáját. Erre minden esélyünk megvan, hiszen csak egy erőmű és térségének energetikai, társadalmi-gazdasági és környezeti átmenetét kell megoldani. Ennek elodázása egyrészt komoly regionális környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz magában, másrészt az ország is komoly beruházási lehetőségektől esik el. Holott az Európai Bizottság épp az ilyen szerkezeti és térségi átalakítások finanszírozási lehetőségeit vizsgálja. A Mátrai Erőmű és térségének átalakítására több megoldási lehetőség is van, és tökéletes mintául szolgálhatna egész Közép-Kelet-Európában. Az ENSZ klímacsúcs alatt létrejött nemzetközi koalícióhoz való csatlakozás új lehetőségeket és új beruházásokat is hozhatna Magyarország és a Mátrai Erőmű térségében élők számára" - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia szakértője.
