A jövő farmja 1.
Kétrészes cikksorozatunkban egy inspiráló videó segítségével mutatjuk be a modern mezőgazdaság kihívásait és fejlődési lehetőségeit.
Farm - a kép illusztrációForrás: pixabay.com
A közelgő energiakrízis a mezőgazdaságra is nagy hatással lesz
Rebecca Hosking természetfilmes karrierje után tért vissza a devoni családi gazdaságába, ahol – számos farmertársával egyetemben - szembesülnie kellett annak fenntarthatatlanságával. A lehetséges megoldások kutatásáról a BBC segítéségével egy dokumentumfilmet forgatott 2009-ben – ám most ő és útkeresése került a középpontba. A kiindulás rendkívül nyomasztó – az ásványi fűtőanyagok (főként az olaj) uralma, egyben a közeli energiakrízis miatti kilátástalanság. A közel 50 perces film végére azonban már sokkal komplexebb képet kapunk a problémáról, és a működő, gyakorlati példák bemutatása révén úgy érezzük, van más, sőt jobb út, mint a mostani – a jövő farmja egyes helyeken már a jelenben is megvalósult.
Bár a film brit problémákat is megoldásokat jár körül, azok nem idegenek tőlünk sem, a közelgő energiaválság a hazai gazdálkodókat is új utakra kényszeríti - a legjobb azonban, ha elejébe megyünk a dolgoknak, és addig változtatunk, amíg nem késő. A téma szakértője, Dr. Colin Campbell, a Post Carbon Institute alapítója szerint 1981 volt a fordulópont, amikor a kőolajszármazékokból kezdtünk többet felhasználni, mint amennyit találtunk.
22 milliárd rabszolga kéne a mai energiaigény emberi erővel való ellátásához
Az egyik jelenetben a Talaj Szövetség konferenciáján járunk, ahol bár sok a reformgondolat, az alternatív módszerek hatékonyságát igen pesszimistán látják a megszólalók. Jó megoldásnak tűnhet például a bioüzemanyag, amely téren a repce a legproduktívabb, ám az ország jelenlegi olajfelhasználása mellett egy négyholdas repcetábla egy éves termése egyharmad másodperc alatt fogyna el...
A közlekedés mellett a mezőgazdaság ugyanis a legtöbb ásványi fűtőanyagot felhasználó iparág (Nagy-Britanniában): 10 kalóriát használnak el minden megtermelt 1 kalóriához.
A filmben megszólaló szakértők szerint fennáll annak a veszélye, hogy még a legfejlettebb országokban is összeomlik a mezőgazdaság, amely globális élelmiszer-katasztrófával járna. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, át kell alakítani a rendszert - de hogyan? A kapához és az egy-két lóerőhöz már nem térhetünk vissza: ma már tized annyi farmer és kétszer annyi éhes száj van, mint 50 éve, amikor ez még működött. (A mai energiaellátás azzal egyenértékű, mintha 22 milliárd rabszolga dolgozna napi 24 órában...)
Az élő talaj fontossága
Rebecca igyekezett megoldást találni a saját farmján jelentkező problémákra, valamint azok forrására is, ezért több, a maga nemében úttörő gazdálkodást meglátogatott. Nagy gond például a téli állattartás, hiszen az állatokat szénával kell táplálni ez idő alatt, amely betakarítása szintén rengeteg energiába kerül. A reformer Charlotte Hollins és fivére shropshire-i farmjukon ezzel szemben az extenzív állattartás valósítják meg, vagyis a birkák és a marhák egész évben kint vannak a legelőn. Ezt azért tehetik meg, mert az ottani fű más, több mint 20 különböző fajta alkot egy masszív "szövetet", amelyet az állatok nem tudnak úgy kitaposni. Persze ez hosszú kísérletezés eredménye: a kulcs mégis a gazdag, élő talaj, amelyet a legtöbb gazda "megöl" a szántással, dízelmeghajtással ráadásul e rombolás sokkal gyorsabb. (A testvérpár csupán egy quad-ot használ birtokán...)
A megoldást, a halott talaj "felélesztését" a nagy-britanniai farmerek 95 %-a a nátriumban, káliumban és foszfátban gazdag műtrágyában látja, amely előállításához, szállításához azonban szintén szükséges az ásványi fűtőanyag. Ám ahogy az egyre megfizethetetlenebbé válik, újra vissza kell térni az élő talajhoz, amely megteremtése ugyan több időt és gondoskodást igényel, de hosszú távon mindenképpen megéri.
És még egy fontos dolog: az országban minden tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a nagyobb önellátás, a természetesebb körforgás érdekében kevesebb húst kell fogyasztani, így "termelni" is - talán az eddigiek fényében nem kell magyarázni, miért. Ezért pedig minden ember személy szerint tehet.
A következő részben a permakultúráról, és egy speciális megvalósulásáról az erdőkertről lesz szó.
