2050, azaz egy új kor kezdete?
Gondolkodott valaha azon, hogy gyermekei hogyan fognak élni 2050-ben? A The Economist szakértői szerint a világban legtöbb jelenleg is megfigyelhető trend tovább fog folytatódni (ilyen például a népességnövekedés), de számos közülük lelassul, vagy éppenséggel megfordul (például a gazdasági egyenlőtlenségek növekedése). Mivel a népesség jelentős része városi lakos lesz, így eljátszunk kicsit a gondolattal, hogy milyen lesz az élet a nagyvárosokban.
A (közel)jövő városa?Forrás: www.pexels.com
Zöld tető ChicagobanForrás: wikipedia.org
Szerző: TonyTheTiger
Trendek világviszonylatban
2050-re várhatóan 9 milliárd ember fog élni a Földön, 9 évvel idősebb lesz a népesség, 70 % fölötti lesz a városokban lakók aránya. Ezek a számok már önmagukban is rengeteg változást indukálnak. Ha hozzávesszük, hogy a gazdasági és szociális egyenlőtlenségeket egyre inkább magunk mögött hagyjuk, hogy Kína átveheti Amerika vezető szerepét, hogy növekszik a nők gazdasági befolyása, láthatjuk, hogy gyermekeink egy egészen más világban fognak élni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a változások rendkívül gyors adaptációt kívánnak majd. Érdekesség továbbá, hogy az emberek egyre magasabbak és egyben súlyosabbak lesznek. 1970-ben az amerikaiak kevesebb, mint 50%-a volt túlsúlyos, vagy elhízott. Jelenleg, három emberből kettő. Ez a tendencia valószínűleg nem fog folytatódni, de a világ jövője szempontjából ez sem egy elhanyagolható kérdés, hiszen komolyan értinti a közegészségügyi rendszereket.
Okos épületek
2050-ben valószínűleg már „okos épületekben” fogunk élni. A házak a saját életüket élik majd: a fűtés, a világítás és a biztonság minimális emberi beavatkozást kíván majd meg. Azt reméljük, hogy az épületek jóval fenntarthatóbbak lesznek, áramot termelnek, sőt, összegyűjtik az esővizet is. Könnyen elképzelhető, hogy képesek lesznek energiát tárolni, így a többlet energia később újra felhasználható lesz. (Update: Például a Tesla már dolgozik az energiatárolási megoldáson, cikk itt.)
Csomópontok
Az irodák, a gyártás, és a pihenés csomópontokba tömörülnek. Ezek a „központok” valószínűleg ki is zöldülnek majd, tehát a "városzöldítő" projektek egyre nagyobb figyelmet kapnak a jövőben. Íme néhány példa a jelenből.
Köztéri világítás és a fák
Lehetséges, hogy az utcai villanyoszlopok helyett az utakat szegélyező fák termelnek majd energiát, sőt, világítanak is. A Cambridge-i Egyetem kutatása bizonyította, hogy a fák energiatermelése az energiahatékonyság növelésének egy lehetséges módszere. Korábban írtunk a „mesterséges levél” technológiáról, amely a fotoszintézis folyamatát leutánozva fogja felhasználni a napfény energiáját. A mesterséges levél - a tervek szerint - úgynevezett napfénykollektort tartalmaz, amely oxigént és hidrogént állít elő. (Update: Korábban bemutattuk az izraeli E-fát, amelynek levelei a napfény által termelik az elektromos energiát, cikk elérhető ezen a linken is.)
Önjáró autók
Az egyéni és a közösségi közlekedés megkülönböztetése majdhogynem szükségtelen lesz, hiszen többségünk önjáró járműben indul majd a munkába, a hétvégi kiruccanáshoz pedig természetesen a manuálisan irányítható autót fogjuk igénybe venni. Ilyen önjáró autókat már napjainkban is gyártanak, igaz, ezek még nem annyira intelligensek mint utódjaik, és többségük kizárólag meghatározott utakat képesek bejárni, ahogyan a Masdari ökováros koncepció PRT prototípusa is.
Intelligens autópályák
Daan Roosegaarde formatervező koncepciója, a "smart highway" már fejlesztés alatt áll. Egy interaktív útburkolatról van szó, amely a napenergiát felhasználva fényt bocsát ki a sötétben. A speciális burkolat az elektromos autók akkumulátorainak feltöltését is szolgálja. Egyik korábbi, a jövő ökotechnológiáit bemutató cikkünkben erről is írtunk, itt pedig bemutattunk egy másik fotovoltaikus útburkolatot.
Felhőkarcolók helyett "ökokarcolók", és zöldtetők
Az épületek multifunkcionálisak lesznek és vertikális kertek borítják majd külsejüket. Az öko felhőkarcolók helyet biztosítanak az ott lakóknak és az irodáknak. Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora elsőként álmodta meg a vertikális farmokat. Modellje egy passzív módon működő, üvegfalú emeletes ház, amelyben szintenként különböző haszonnövények megtermelése válna lehetővé. Itt írtunk korábban speciális felhőkarcolókról. Napjainkban létesült lakóépületek is változnak majd, feltehetően jóval több zöldtetős megoldással fogunk találkozni.
Zöld tető ChicagobanForrás: wikipedia.org
Szerző: TonyTheTiger
Emberi kapcsolattartás
A táskáinkban megbúvó mobilok helyett nagy valószínűséggel magunkra erősített komputereket fogunk viselni. Ilyen például a már kifejlesztett Google Glass (Update: - amely úgy tűnik, mégsem valósul meg), valamint az Apple által hamarosan piacra kerülő okosóra is.
Klímaváltozás
Természetesen a klímaváltozást sem hagyhatjuk figyelmen kívül, bár jelen cikkünk a városokban bekövetkező technológiai változásokra összpontosít, azonban a jövőnkben sajnos nem valószínű, hogy csak a fent leírt változásokat tapasztaljuk majd meg. A hőmérséklet körülbelül 3 Celsius fokkal nőhet 2050-re. - Ennek a klímamodelleknek a legnagyobb bizonytalansága persze az emberi tényező, még van remény a változásra. Ha azonban a hőmérséklet az előrejelzések szerint tovább nő, az magával vonja a vízkészletek csökkenését, a fertőzéses megbetegedések növekedését, szélsőséges időjárást, mezőgazdasági erőforrások csökkenését, gleccserek olvadását és a biológiai sokszínűség visszaesését.
