Eltűnhet a Himalája Viagrája - A csodaszernek tartott kínai hernyógomba lehet a klímaváltozás újabb áldozata
A kínai hernyógombát (Ophiocordyceps sinensis) Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban. Noha semmiféle tudományos bizonyíték sem támasztja alá a kedvező hatásait, Ázsiában sokan vízben forralva teát készítenek belőle, vagy levesekhez, húsételekhez adagolják, mert úgy vélik, az impotenciától a rákig mindent meggyógyít.
A "Himalája Viagrája"Forrás: commons.wikimedia.org
Az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) friss számában megjelent írás szerint a kínai hernyógomba "a világ egyik legnagyobbra értékelt természet adta kincse", gombaszedők százezrei számára jelenti a legfontosabb bevételi forrást. Az elmúlt évtizedekben az egekig ugrott az ára, Pekingben az arany értékének háromszorosát is megadják érte - írták a kutatók, akik azt akarták megtudni, vajon a túl nagy arányú begyűjtés lehet-e az oka annak, hogy egyre kevesebb található a belőle. - Nagyjából négytucat gombásszal és kereskedővel készítettek interjút, elemezték a kérdésről már megjelent tudományos irodalmat, benne több mint 800 nepáli, butháni, indiai és kínai emberrel folytatott beszélgetés eredményeit, hogy megtudják, mi vezethet a gomba egyre ritkább előfordulásához.
Elemezték az időjárási adatokat, a földtani tényezőket és a környezeti feltételeket, majd mindezek alapján elkészítették a hernyógomba lelőhelyeinek térképét. Azt találták, hogy a négy országon átívelő terület legtöbb régiójában csökkent a gomba hozama az elmúlt két évtizedben. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy a nagyra értékelt gombafaj nemcsak a túl intenzív szedésre - a "túlaratásra" - érzékeny, hanem a klímaváltozásra is. "Hiába csökkentenék tehát a leszedett gomba mennyiségét, a hozam nem nőne, vagyis a faj akkor sem szaporodna el újra a klímaváltozás miatt" - mondta Kelly Hopping, a Boise-i Állami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Azt azonban nem tudták megmondani, melyik tényezőnek van nagyobb hatása a gomba pusztulására: a túlaratásnak vagy a klímaváltozásnak.
A kínai hernyógomba 3 ezer méteres tengerszint feletti magasságon található és akkor alakul ki, amikor az élősködő megtelepszik egy hernyóban és lassan elpusztítja azt. A gomba növekedéséhez olyan speciális klímára van szükség, amelyben a téli hőmérséklet nulla Celsius-fok alatt van, de a talaj nem állandóan fagyott. "Mivel 1979 és 2013 között jelentősen emelkedett a hőmérséklet ezeken a területeken, különösen Bhutánban, ez valószínűleg hátrányosan hatott a gomba előfordulására. A bhutáni élőhelyen 3,5-4 Celsius-fokkal is emelkedett a hőmérséklet" - írták a kutatók.
A gomba kipusztulása nagy csapást fog jelenteni a gyűjtéséből élő helyi falvak számára, valószínű, hogy ezeknek a közösségeknek más megélhetést kell találniuk.
A Cordyceps gombáknak már igen hosszú története van a távol-keleti gyógyászatban. A legkorábbi ismertté vált feljegyzések a 15. századból, Tibetből valók, amelyeket Zurkhar Nyamnyi Dorje készített és amelyben körvonalazza a Cordyceps sinensis afrodiziákumként való használatát. Bár bizonyos állatkísérletek során sikerült kimutatni, hogy az előzetesen beadott kivonata e gombafajnak elősegíti bizonyos korábban alkalmazott gyógyászati eljárásoknak a sikerét, azonban embereken ugyanilyen hatást eddig még nem sikerült kimutatni. A gombafaj C. sinensis és C. militaris fajtáinak poliszacharid összetevői és az úgy nevezett cordicepin rák elleni hatást fejtett ki állatkísérletek alanyain. Néhány, egereken végzett kísérlet alapján készített tanulmány azt állítja, hogy a Cordyceps sinensis védi a csontvelőállományt és az emésztési rendszert a test radiológiai besugárzásának hatásaitól. Egy kísérlet során a Cordyceps sinensis bizonyos összetevőiről kiderült, hogy esetlegesen májvédő hatást képesek kifejteni. Egy másik egereken végzett kísérlet antidepresszáns hatást mutatott ki ugyanennek a gombafajnak a kivonatainak alkalmazása esetén (forrás: wikipedia)
Kép forrása: Wikipedia, szerző: Nicolas Merky
