Kisebb lesz a fülemülék szárnya a klímaváltozás hatására

Hír

írta: MTI
2020/04/05

Jelentős fizikai változást idézhet elő a fülemüléknél a felmelegedés - állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.

A szakemberek a földközi-tengeri régió éghajlatának változásával, vagyis a tavasz korai beköszöntével és a fokozott szárazsággal hozzák összefüggésbe a jelenséget.

A kutatók aggódnak, hogy a klímaváltozás befolyásolhatja a madarak vándorlási képességét a téli hónapokban. A fülemülék a szubszaharai Afrika térségében töltik a telet. A hatalmas távolságok megtételében kulcsszerepet játszik a madarak szárnyának mérete.

A spanyol szakemberek 20 év adataira támaszkodva tanulmányozták, hogy miként változott a madarak szárnyának alakja két fülemülepopulációban.  Megállapították, hogy a fülemülék átlagos szárnyhossza a testméretükhöz viszonyítva csökkent.

"Eredményeinek azt mutatják, hogy a tavasz eltolódott, a nyári szárazság pedig intenzívebbé vált, ami rövidebb optimális költési időszakot jelent a madarak számára" - mondta Carolina Remacha, a madridi Complutense Egyetem munkatársa, a tanulmány vezetője.

A szakemberek úgy vélik, hogy az olyan madarak, mint a fülemüle, fizikailag és az életmódjukban is alkalmazkodnak a hosszú vándorláshoz: hosszabb szárnyaik vannak, nagyobb számú tojást raknak, ugyanakkor rövidebb az élettartamuk.  A változó éghajlati körülmények azonban mindezt megzavarják és válaszreakcióra kényszerítik a madarakat. A kutatók szerint a költési időszak megrövidülése miatt a madarak "boldogulásának" kulcsát a rövidebb szárny és a kisebb család jelenti.

A fülemüle rendkívül széles hangrepertoárral rendelkezik: több mint ezer különböző hangot képes megszólaltatni, míg a pacsirta mindössze 340-et. Noha Európa és Ázsia sok területén költ, elsősorban Anglia déli részén látni és hallani őket a legtöbbet.

Az elmúlt fél évszázadban drasztikusan megfogyatkozott a számuk a szigetországban. Ennek hátterében sok tényező áll, köztük az éghajlat változása és az, hogy a szarvasok felélik a madarak kedvelt fészkelőhelyeit.


Kép forrása: commons.wikimedia.org / Szerző: Francesco Veronesi

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

Zöldebb Grönland 2100-ig

A legfrissebb tanulmány az eddigieknél pontosabb képet nyújt a jövőről. A zöldüléshez immáron évszámot is rendel.