Ökofalvak nyomában
Az ökofalvak gombamód szaporodnak a világban mindenütt. Itthon sincs ez másképp, az elmúlt években ez az alternatív életforma egyre népszerűbbé vált.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
Az ökofalvak iránt érdeklődők száma folyamatosan növekszik. Sokan csak látogatóba mennek, de szép számmal akadnak olyanok is, akik új életet akarnak kezdeni egy meglévő faluban, vagy éppen alapítanának egy újat.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
Az ökofalvak népszerűségének több oka is van. Sokan például belefáradtak a városi életbe, a néha kilátástalannak tűnő "mókuskerék-munkába". Vannak, akik besokalltak a gyermekneveléshez nem túl ideális városi környezettől, zajtól és szennyezettségtől. Akadnak olyanok, akik egyszerűen csak természetközeli környezetre vágynak, és olyanok is, akik megunták az élelmiszerbolti termékek választékának és minőségének korlátait, így inkább önmaguk szeretnék előállítani élelmüket. Csöppet sem elhanyagolható tény az is, hogy ezek az életmód-váltók a teljes önfenntartás által a közüzemmentes függetlenséget is kivívják önmaguk és családjuk számára.
Az ökofalvak további vonzereje a közösségi összefogás ígérete: Az ember nem egyedül küzd meg a mindennapi kihívásokkal, hanem együttes erővel, szervezetten tud érvényesülni a hétköznapokban.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
Az ökofalvak kialakulása hazánkban is hosszú múltra tekint vissza. Leginkább két fő irányzatot lehet elkülöníteni. Az egyik vonal az Élőfalu, amikor egy már régóta létező, de elnéptelenedett faluba vásárolnak külön-külön meglévő telkeket és házakat önfenntartásra és függetlenségre törekvő emberek, így adva új lendületet egy leáldozóban lévő településnek.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
A másik irány az ökofalu létesítése, ami általában egy zöldmezős beruházásból indul ki, ahol egy település mellett nagyobb földterületet vásárolnak meg, amin kezdetben nincsen se épület, se közmű, így szinte “nulláról” indulva kerülnek kialakításra az épületegyüttesek és a szükséges infrastruktúra is. Ilyen például a Findhorni ökofalu, amelyről korábban írtunk már. A legelső ökofalu látogatásom a máriahalmi biofaluba vezetett önkéntesként. Az 50 hektárnyi terület a ‘90-es években került mostani tulajdonosához, aki a biofalut később elindította és azóta is egész évben nyitva tartja kapuit az érdeklődők számára.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
Biofalu név hallatán sokan a biotermesztésre asszociálnak, noha itt inkább a természetközeli életvitelre kell gondolni, a növény- és állatvilág szabad terének tiszteletére, az ember saját lelki fejlődésének támogatására.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
A legszembetűnőbbek a természetes alapanyagokkal készült épületek. A lakók minden esetben igyekeznek helyi anyagokból (vályogból, nádból, szalmából, agyagból) régi és hagyományos technikákat felhasználva építkezni.
MáriahalomSzerző: Hauer Szilvia
A máriahalmi biofaluban pár napot eltöltve, olyan érzése van az embernek, mintha megállt volna az idő. Nyugalom van, a csend és a természet mindent körülölel, miközben távolról a falusi élet egy-egy hangfoszlánya szűrődik át.
Bár nyugalmas, de egyáltalán nem mondható unalmasnak, hisz szorgos önkéntesek és lakóik folyamatosan terveznek, ötletelnek és munkálkodnak valamilyen közös feladaton. Ez lehet akár kemenceépítés, kert rendezés, csoport fogadás, nyílt nap szervezés vagy épület-felújítás.
A biofalu egyik központi épülete a Vendégház, ahol a máriahalmi falu és a biofalu összeér. Itt egész évben több tucat szobával várják a vendégeket, tanfolyamokhoz, táborokhoz is ideális helyet nyújt a falu békés közege és a tágas közösségi terei.
Máriahalom mellett, hazánkban számos más példát is találunk arra, amikor egy ember vagy egy család megálmodott egy ökofalvat és nagyobb földet megvásárolva próbálta kialakítani majd benépesíteni az adott területet. Ilyen a Galgahévízi Ökofalu is, a Gödöllői dombság szomszédságában, ami egy családi kezdeményezésből indult már a 80-as években. Vagy például a pest-megyei Magfalva, ami már több, mint 15 éve működik, sok látogatót vonzva magához.
A vidéki közösségi élethez tehát az egyik recept az ökofalu alapítás, ami a természetközeli élethez, önfenntartáshoz kétségtelenül közelebb viszi az egyént. De mi a helyzet a közösségi élettel? Itthon több ilyen kezdeményezés egy emberből indult ki, és ez sokszor megnehezíti az igazi közösség kialakulását vagy megerősödését, mert a viszonyok egyenlőtlenek maradnak, az alapító-tulajdonos és a beköltöző újak elképzelésének összehangolásához pedig több időre van szükség.
Ennek egyik szép ellenpéldája egy Siófok melletti kezdeményezés, a nyimi ökoközösség, ahol körülbelül 20 ember vásárolt meg közös tulajdonba egy területet, ezzel már az indulásnál letették a közösségi és együttműködésre való berendezkedés alapjait. A vezetés tehát nem egy ember kezébe került, hanem együttesen hozzák meg a közösséget érintő döntéseket.
A következő cikkben a közösségi önfenntartás további kezdeményezéseit fogjuk szemügyre venni.
