Élőfalvak nyomában

Útinapló

2014/04/27

Útinaplónk előző állomása a magyarországi Ökofalvak voltak, most a hazai Élőfalvakat mutatjuk be. Gyors ismeretfrissítésként nézzük át, hogy mi is a különbség ökofalu és élőfalu között.

Ökofalu
Ökofalvakat hazánkban általában zöldmezős beruházásként indítanak, egy olyan földterületen, réten vagy kaszálón, ami egyáltalán nincs beépítve, nincs rajta infrastruktúra. Talán a leghíresebb hazai ökofalu az 1993-ban indult Krisna-völgy, ahol az alapítók több mint 170 mezőgazdasági hektárhoz jutottak hozzá és arra építettek fel lakó- és egyéb gazdasági épületeket és kialakították a falu működéséhez szüksége infrastruktúrát a több mint száz fős közösség számára.

Élőfalu
Az ökofalu stratégiája gyakran egy üres zöldterület bekebelezésére és felvirágoztatására, vagy egy túlhasznált mezőgazdasági terület újraélesztésére irányul. Az Élőfalu mozgalom más irányból közelít, egy már meglévő és kiépített, de hanyatlásnak indult falun alapul. Sokszor teljesen kihalt falvakat népesítenek be újra, így hozva őket vissza a települések véráramába.

Gyűrűfű és Visnyeszéplak
Az élőfalvak egyik első példái a baranya-megyei Gyűrűfű és Visnyeszéplak. Visnyeszéplak a Zselicség dél-nyugati szélén helyezkedik el, ami természeti adottságokban kiváló, viszont mindig is szegényes volt infrastruktúrában, úgy mint vezetékes víz, szilárd útburkolat, orvos, iskola, így idővel a lakosság elhagyta és lassan elnéptelenedett. A 90-es években talált rá erre a helyre fiatal családok egy csoportja, akik beköltöztek a faluba és így újra elindult az élet. A visnyeszéplaki kezdeményezés fő irányvonala a népi hagyományok újraélesztése, ötvözve a természettel harmóniában lévő fenntartható életvitellel.

A gyűrűfűi élőfalu is hasonló utat járt be. Városi, környezetvédő fiatalokkal indult, akik 1991-ben felvásárolták a kihalt gyűrűfűi falu területét és igyekeztek felvirágoztatni azt. Azóta kizárólag biogazdálkodást folytatnak és helyi anyagokból készítik a vályogházaikat, ahogy azt elődeik is tették.

Nagyszékely
Ez a zsákfalu a maga 500 lakosával sosem volt kihalt, viszont az önellátás, a tényleges közösség és biotermesztés már kezdett kiveszni a kis település szótárából. Ennek a falunak az egyik végében telepedett le több olyan lelkes család, külön-külön házakat és telkeket véve, akiknek a permakultúra szellemisége adta a fő vezérfonalat. Ezt a kis közösséget a permakultúra elveinek szeretete és az együttműködésben vetett hit tartja össze.

Közösség
Az ökofaluról szóló cikkünkben már utaltunk arra, hogy az emberi tényező a leggyengébb láncszeme egy ilyen közösségnek és ez alól az élőfalvak sem kivételek. A legtöbb ökofalu valamilyen közös idea, eszme alapján indult, mint Krisna-völgyben a Krisna tudatosság, Nagyszékelyben a permakultúra elveinek követése, Gyűrűfűn a keresztény értékek, Héregen a szupervályog. A közös eszme segíti az összetartást, de önmagában még nem elég ahhoz, hogy egy közösség jól működjön és ténylegesen egymást segítő, lelkileg és fizikailag összefogó csoport legyen. Míg sok külföldi ökofaluban a közösség tagjai hajlandóak háttérbe szorítani saját igényüket a köz javára, addig itthon inkább az egyéni érdekeknek van elsőbbsége a közösséggel szemben, ami sokszor megnehezíti az együttműködést. Ez egy hosszú tanulási folyamat, amit hazánkban nehezít az elmúlt évtizedek társadalmi, politikai és gazdasági berendezkedése. Szerencsére a közösségre való igény már itthon is megvan, de a gyakorlatban való harmónikus megvalósítását még tanulnunk kell. Minél rugalmasabbak és elfogadóbbak vagyunk embertársainkkal, és minél nagyobb a hajlandóságunk önmagunk megismerésére, annál könnyebben fogunk működő közösséget felépíteni.

 

 

 

forrás: elofaluhalozat.hu, okofaluszervezes.blog.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Több mézet kellene fogyasztanunk!

A mézfogyasztás fontosságáról, a méz élettani hatásairól és táplálkozásunkban betöltött nélkülözhetetlen szerepéről ...