Megmenekülhet a Római-part élővilága
Pénteken döntés születhet a Római-part sorsáról: a fővárosi közgyűlés véglegesítené a mobilgát terveit, amely az ártéri erdő pusztulásával járna. Van azonban remény: a legújabb hírek szerint a Védegylet kezdeményezésére védetté nyilvánítanák a területet.
DunaForrás: pixabay.com
A terv: mobilgát, kivágott fák, eltűnő élővilág
Hatalmas indulatok övezik a Római-part átalakítását, amelynek értelmében 3,1 kilométer hosszan épülne mobilgát a budapestiek kedvelt kiránduló-és pihenőhelyén, a Duna-parton - számos fa kivágásával. Erről már tavaly év végén döntés született, hogy az árterület ingatlanjait ne öntse el időről-időre a folyó - a tiltakozók éppen ezért magánérdeket sejtenek a tervezett intézkedés mögött. Az érintett tulajdonosoknak ráadásul hozzá sem kell járulniuk a költségekhez.
Az első ütemben a Pók utca és a Rozgonyi Piroska utca között, valamint Pünkösdfürdőnél feltöltenék a talajt, a Mátyás király útig terjedő részen pedig a kerítések vonalában az autópályák zajvédő falához hasonló védművet építenének. Csak a betonszerkezet maradna egész évben, árvízveszély idején tennék bele a védő paneleket - ebben áll a "mobil" jellege. Ha zöld utat kap a terv, már most tavasszal elkezdik az építkezést, és jövő év második felében fejezik be. 20-70 méterrel tolnák be a partot a Duna medrébe; a feltöltés peremén húzódna a gát, rajta pavilonok, vendéglátó ipari egységek kapnának helyet. A legszomorúbb az egészben, hogy így eltűnne a galériaerdő (vagyis a folyó menti növényzet), a természetes partszakasz és a "rómais" hangulat is.
Pro és kontra
A Párbeszéd Magyarországért szervezet éppen ezért aláírásgyűjtés kezdeményezett az építkezés ellen: "A képviselők úgy döntenek a mobilgátról, hogy annak környezeti hatásairól semmi nem szerepel a döntés-előkészítő tanulmányban. Ráadásul mindenki a gátépítéstől várja, hogy a Római-part összes problémája megoldódjon. Pedig a mobilgát nem oldja meg a közterület elhanyagoltságát, a csatornázás hiányát és nem akadályozza meg a hullámtér további beépülését, a lakóparkok terjedését" - írják petíciójukban. A gát mellett felhozott érvek szerint a feltöltéssel megszüntethető az úgynevezett limányhatás, amely miatt a partszakasz az év nagy részében iszappal borított volt - ám a limányok (visszafelé folyó vizű rövid folyószakaszok) éppen hogy az egyik legfontosabb állati élőhelyet jelentik a gyors folyókon - hangzik az ellenérv. "A Római-part kavicszátonyai ideális ívóhelyei például a Duna több ritka halfajának, többek közt a vizáknak, amelyek visszatelepítését jelenleg egy másik állami szerv finanszírozza" - fogalmaz a Védegylet.
A Rómaifürdő Telepegyesület egyébként már régebb óta vitában áll a fővárossal a tervezett gáttal kapcsolatban, szerintük ugyanis a Nánási út- Királyok útja vonalán jelenleg is áll az árvízvédelmi fővonal, azaz a főgát, amit csak rendbe kellene hozni. A főváros álláspontja szerint viszont erre az útvonalra nehézkes és drága lenne szabványos főgátat építeni. Az Egyesület a Római Partért is üdvözli a feltöltést és a mobilgátat, mert véleményük szerint így megszűnhet az árvizek utáni közegészségügyi veszély.
Van remény
Friss hír, hogy helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítaná a Római-partot a Vidékfejlesztési minisztérium javaslatára a Duna-Ipoly Nemzeti Park - tudta meg az Index. Mindezt a Védegylet kezdeményezte, akik szerint a tervezett mobilgáthoz szükséges átalakítások jelentős természeti értékeket semmisítenének meg, "a beavatkozás révén ugyanis eltűnne a Római-part utolsó, 1,2 hektár kiterjedésű természetközeli ártéri erdeje".
Remélhetőleg tehát megoldódik ez a sokszereplős vita, és nem egyes érdekek, hanem a természet és a területet használók védelme kerekedik felül, hogy továbbra is lehessen a Rómain heverészni, kutyát sétáltatni, gyerekkel játszani, biciklizni, evezni, kagylót gyűjteni, piknikezni... Aki pedig a téma kapcsán folyamatos aktuális információt szeretne kapni, csatlakozzon a "Maradjanak FÁK a Rómain!" több mint 2500 fős közösségéhez.
