Vízállás: 1030 cm
A jelenlegi árvízi helyzet kapcsán visszatekintünk 1838 márciusára. Az akkori árvízi pusztítás a főváros legnagyobb természeti káreseményeként vonult be a magyar történelembe.
Az 1838-as pesti árvíz szintjét mutató emléktábla a Szent Rókus-kápolna falán - Budapest, VIII. ker. Forrás: hu.wikipedia.org
A 10 országon át folyó Duna térképeForrás: upload.wikimedia.org
A Duna legmagasabb vízállásait jelző tábla Budapesten, a vigadó téri hajóállomásnálForrás: upload.wikimedia.org
Duna
A 10 országon át folyó Duna - 2860 kilométerével - Európa második leghosszabb folyója, csupán a Volga előzi meg. A Duna Magyarország vízrajzának meghatározó eleme, itteni főága 417 km hosszú.
A 10 országon át folyó Duna térképeForrás: upload.wikimedia.org
Mikor alakulhat ki árvíz?
A Duna vízszintje nem állandó, főleg tavasszal emelkedik jelentősen, de árvíz kialakulhat télen is, ha a megfagyott jég felduzzasztja a felülről áramló vizet. 1012 és 1838 közötti időszakban 54 jelentősebb árvizet jegyeztek fel, ám rendszeres dokumentációk csak a 18. század óta állnak rendelkezésre. Az árvízi védekezésről, az első védőművek megépítéséről az 1800-as évek elején döntött az akkori városvezetés, az 1775-ös és az 1779-es jeges árvizek okán.
A Duna legmagasabb vízállásait jelző tábla Budapesten, a vigadó téri hajóállomásnálForrás: upload.wikimedia.org
1838 márciusa
Az év januárjában a Dunát egészen Bécsig jég borította, amely sok helyen feltorlódott. Március elején kezdetét vette az olvadás, a folyó zajlani kezdett. A mai Budapest folyószakasza akkoriban igen rendezetlen volt, a sekély meder apró zátonyokkal, kis szigetekkel volt tarkítva, ezért a jég, folyamatos akadályokba ütközve, feltorlódott, visszaduzzasztva a folyót. A Duna március 13-án kiöntött.
Előbb Pest belvárosának alacsonyabban fekvő területei (árterei) kerültek víz alá, majd átszakadt az 1775 után épült váci gát is.
(Az ártér az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük.)
Március 14-én a déli soroksári gát is megadta magát.
Március 15-én a vízszint 1030 cm magasságban tetőzött! Akkorra Józsefváros, Ferencváros és Terézváros alacsonyabb területeit már két méternyi víz borította el, lakóépületek ezreit elöntve.
A 19-én elvonuló ár a főváros legnagyobb természeti káreseményeként vonult be a magyar történelembe. A 151 halálos áldozatot követelő katasztrófában közel 60 ezren váltak hajléktalanná, 22 ezren mindenüket elveszítették.
Épületkárok Pesten
Összes lakóépület a pesti oldalon (db): 4254 - Ebből a leomlott, megsemmisült lakóépületek száma: 2281 - Súlyosan megrongálódott lakóépületek száma: 827 - Épségben maradt lakóépületek száma: 1146
Épületkárok Budán
Összes lakóépület a pesti oldalon (db): 2489 - Ebből a leomlott, megsemmisült lakóépületek száma: 204 - Súlyosan megrongálódott lakóépületek száma: 262 - Épségben maradt lakóépületek száma: 2023
(Budán a házak magasabban épültek, ezért a víz nem érte el azokat, így a kár kisebb volt mint a pesti oldalon.)
Hosszú éveket kellett várni az árvízi védekezés munkálatainak folytatására, a gyakorlati szabályozásra, amely a csatornázással is összefüggésben volt. Abban az időben a pesti és budai oldalt a Dunára néző szennyvízelvezetők borították. A magas vízálláskor, a folyó azokon a csatornákon keresztül betört a mélyebben fekvő területekre, a lakóépületekek pincéibe, amely közegészségügyi problémákat is indukált, járványok kialakulásához vezetett. Az árvíz védelme kapcsán tehát a szennyvízelvezetés szabályozását is modernizálni kellett.
1885-ben megszületett az árvízvédekezés első, országos érvényű szabályozása (1885. évi XXIII. tc., "Vízjogi törvény"), megkezdődött az árvízi védekezés átfogó rendezése, amely napjainkig is tart.
