Vízállás: 1030 cm

Magazin

írta: ecolounge
2013/06/07

A jelenlegi árvízi helyzet kapcsán visszatekintünk 1838 márciusára. Az akkori árvízi pusztítás a főváros legnagyobb természeti káreseményeként vonult be a magyar történelembe.

Duna
A 10 országon át folyó Duna - 2860 kilométerével - Európa második leghosszabb folyója, csupán a Volga előzi meg. A Duna Magyarország vízrajzának meghatározó eleme, itteni főága 417 km hosszú.

Mikor alakulhat ki árvíz?
A Duna vízszintje nem állandó, főleg tavasszal emelkedik jelentősen, de árvíz kialakulhat télen is, ha a megfagyott jég felduzzasztja a felülről áramló vizet. 1012 és 1838 közötti időszakban 54 jelentősebb árvizet jegyeztek fel, ám rendszeres dokumentációk csak a 18. század óta állnak rendelkezésre. Az árvízi védekezésről, az első védőművek megépítéséről az 1800-as évek elején döntött az akkori városvezetés, az 1775-ös és az 1779-es jeges árvizek okán.

1838 márciusa
Az év januárjában a Dunát egészen Bécsig jég borította, amely sok helyen feltorlódott. Március elején kezdetét vette az olvadás, a folyó zajlani kezdett. A mai Budapest folyószakasza akkoriban igen rendezetlen volt, a sekély meder apró zátonyokkal, kis szigetekkel volt tarkítva, ezért a jég, folyamatos akadályokba ütközve, feltorlódott, visszaduzzasztva a folyót. A Duna március 13-án kiöntött.

Előbb Pest belvárosának alacsonyabban fekvő területei (árterei) kerültek víz alá, majd átszakadt az 1775 után épült váci gát is.
(Az ártér az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük.)

Március 14-én a déli soroksári gát is megadta magát.
Március 15-én a vízszint 1030 cm magasságban tetőzött! Akkorra Józsefváros, Ferencváros és Terézváros alacsonyabb területeit már két méternyi víz borította el, lakóépületek ezreit elöntve.

A 19-én elvonuló ár a főváros legnagyobb természeti káreseményeként vonult be a magyar történelembe. A 151 halálos áldozatot követelő katasztrófában közel 60 ezren váltak hajléktalanná, 22 ezren mindenüket elveszítették.

Épületkárok Pesten

Összes lakóépület a pesti oldalon (db):4254
- Ebből a leomlott, megsemmisült lakóépületek száma:2281
- Súlyosan megrongálódott lakóépületek száma:827
- Épségben maradt lakóépületek száma:1146

Épületkárok Budán

Összes lakóépület a pesti oldalon (db):2489
- Ebből a leomlott, megsemmisült lakóépületek száma:204
- Súlyosan megrongálódott lakóépületek száma:262
- Épségben maradt lakóépületek száma:2023

 

(Budán a házak magasabban épültek, ezért a víz nem érte el azokat, így a kár kisebb volt mint a pesti oldalon.)

Hosszú éveket kellett várni az árvízi védekezés munkálatainak folytatására, a gyakorlati szabályozásra, amely a csatornázással is összefüggésben volt. Abban az időben a pesti és budai oldalt a Dunára néző szennyvízelvezetők borították. A magas vízálláskor, a folyó azokon a csatornákon keresztül betört a mélyebben fekvő területekre, a lakóépületekek pincéibe, amely közegészségügyi problémákat is indukált, járványok kialakulásához vezetett. Az árvíz védelme kapcsán tehát a szennyvízelvezetés szabályozását is modernizálni kellett.

1885-ben megszületett az árvízvédekezés első, országos érvényű szabályozása (1885. évi XXIII. tc., "Vízjogi törvény"), megkezdődött az árvízi védekezés átfogó rendezése, amely napjainkig is tart.

forrás: wikipedia.org, fcsm.hu, polgvedsujhely.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

Süllyednek az óceánok

A jégolvadásnak olyan következményei is vannak, melyekkel eddig nem számoltak a kutatók.