Mi vár a Dunára?
Bár a klímaváltozás hatásai a Dunát sem hagyják érintetlenül, úgy tűnik, mégsem ez a legnagyobb veszedelem, ami a folyót fenyegeti.
Duna ősszelForrás: pixabay.com
Szerző: LoggaWiggler
Duna-deltaForrás: wikipedia.org - Austin Donisan
Dunai hajózásForrás: wikipedia.org - Austin Donisan
DuzzasztógátForrás: pixabay.com
A Dunára az éghajlat mellett leginkább az emberi tevékenység, vagyis a folyószabályozás, így a mederkotrások és gátépítések hathatnak a jövőben. A folyót érintő nagyobb változások pedig természetesen a környező közösségek életét és gazdaságát is nagyban befolyásolják. Bár a Duna és élőhelyei megmentésére folyamatosan újabb tervek és stratégiák születnek, sajnos az ellenirányú folyamatoknak is tanúi lehetünk.
Klímaváltozás
A klímaváltozás hatására úgy tűnik, nemcsak az átlaghőmérséklet fog növekedni, de egyre több szélsőséges eseményre is számíthatunk: egyaránt megszokottá válhat az aszály és a heves esőzések, így szárazság és árvizek is fenyegethetik a Duna-medence életterét. A Duna régiójában összességében melegebb lesz, de emellett egyenetlenebb csapadékeloszlással kell számolnunk. A változások hatásai várhatóan leginkább a Duna délkeleti részét érintik, és fenyegetik kiszáradással, hiszen itt csökken a csapadék mennyisége is. A Nature Climate Change című folyóiratban 2013-ban közölt kutatási eredmények szerint a Duna esetében is csökkeni fog az árvizek gyakorisága. Északon a több csapadék hatására inkább az áradásokkal kell számítani, összességében pedig nedvesebb telek és szárazabb nyarak várnak minket.
A Duna-delta különösen érzékeny terület az elhelyezkedése, és a már megkezdett, valamint várható szabályozási munkálatok miatt. A tervezett Bystroye-csatorna miatti medermélyítés már eddig is nagy károkat okozott az ottani élővilágban.
Duna-deltaForrás: wikipedia.org - Austin Donisan
Kép forrása / Szerző: Austin Donisan
| Magyarország kiemelten veszélyeztetett A Kárpát-medence éghajlati modellje komoly felmelegedést prognosztizál, Magyarország területére hulló nyári csapadék mennyiségének csökkenése előreláthatóan az 50 százalékot is elérheti. Az ENSZ 2005-ös jelentése szerint Magyarországot kiemelten érinti az elsivatagosodás. A világszervezet szerint hazánk teljes területe aszállyal sújtott vidéknek számít. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. Itt az utóbbi évtizedek aszályos időjárása miatt 3-5 métert is csökkent a talajvíz szintje, a felszíni állóvizek gyakorlatilag eltűntek, száz éve közel 600 tó borította a Duna-Tisza közét. |
A Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River – ICPDR) igyekszik megtenni a legfontosabb intézkedéseket a katasztrófák elkerüléséért, tevékenységei közé tartozik a vízminőség javításáért tett erőfeszítés, az árvízvédelem és a környezettudatos vízhasználat népszerűsítése.
Mesterséges beavatkozások
Az UNESCO arra hívja fel a figyelmet, hogy az időjárásnál sokkal nagyobb károkat okozhat az emberi tevékenység és a mesterséges beavatkozás, mint a hajózás miatti medermélyítés és a gátépítés. Ezek az intézkedések nemcsak az ivóvízforrásokat veszélyeztethetik, hanem növelik az áradások kockázatát is.
Hajózás
Az egyik legnagyobb feladatot a hajózási kérdések megoldása jelenti, ugyanis az uniós tervek között szerepel a folyó hajózhatóvá tétele a nagyobb hajók számára is. Ehhez több helyen mederkotrásra van szükség. A jelenlegi elképzelések szerint 2019-ig kellene befejezni a munkálatokat, melyek során 2,5 méteresre mélyítenék a gázlókat. A WWF részletes tanulmányt készített a változtatásokkal járó hatásokról. Eszerint nemcsak a parti élőhelyek pusztulnának, és a környező területek talajvízszintje csökkenne, de sokkal nehezebbé válna az ivóvíztisztítás is.
Dunai hajózásForrás: wikipedia.org - Austin Donisan
Kép forrása / Szerző: Austin Donisan
Gátak
A gátépítés, melynek a folyószabályozásban, illetve az erőművek kapcsán van szerepe, szintén kiszáríthatja a környező területeket, valamint nehezítheti az ivóvíz szűrését. Az emberi beavatkozás minden esetben hat a folyó önszabályozására is, és mivel ez egyensúlyra törekszik, ha valahol többlet vagy hiány alakul ki, az egy másik helyen ezzel ellentétes folyamatokat indít el. Jelenleg sem ritka például a partok fokozatos leépülése, az ártéri erdők pusztulása. Legutóbb a Paksi atomerőmű bővítése kapcsán láttak napvilágot olyan hírek, miszerint esély van arra, hogy vízerőmű fog épülni a Duna hazai, alsó szakaszán.
