50 éve nem szakadt le ekkora jéghegy az Antarktiszról, mint most!

Hír

írta: MTI
2019/10/01

Egy 315 milliárd tonnás darab tört le az antarktiszi Amery parti jégmezőről, a jéghegy 1580 négyzetkilométeres.

Több mint ötven éve nem szakadt le ekkora darab az Ameryről, utoljára az 1960-as évek elején született nagyobb jéghegye, az 9 ezer négyzetkilométeres volt.

A most letört darabot nagysága miatt folyamatosan monitorozni kell, mert a későbbiekben veszélyt jelenthet a hajózásra.

Az Amery a Antarktisz harmadik legnagyobb parti jégmezeje, vagyis a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömege (selfjég), lényegében több gleccser úszó meghosszabbítása. A jéghegyek leszakadása a jégfolyamok egyensúlyát tartja fenn a magasabban fekvő területek havazásaival szemben.

A tudósok tisztában voltak azzal, hogy a jéghegy le fog törni, azonban több figyelmet fordítottak a most leszakadt darabtól keletre lévő tömbre, melyet Mozgó Fognak is neveztek, mivel műholdfelvételeken kiesni készülő tejfogra hasonlít az alakja.

Mindkét terület ugyanahhoz a repedésrendszerhez tartozott. A Mozgó Fog azonban, ugyan meglazulva, de a helyén maradt, a D28 viszont leszakadt.

Helen Fricker, a Scripps Óceánkutató Intézet tudósa 2002-ben azt jósolta, hogy a Mozgó Fog 2010 és 2015 között fog letörni.

"Annyi hosszú év után izgatottam vártam a jéghegyfialást. Tudtuk, hogy végül bekövetkezik, arra azonban nem számítottunk, hogy más helyen törik le a jég" - magyarázta a BCC-nek.

Hozzátette, hogy a jéghegy születése nincs kapcsolatban a globális felmelegedéssel. Műholdas adatok alapján az Amery nagyjából egyensúlyban van a környezetével az erős nyári felmelegedés ellenére is.

Az ausztrál antarktiszi kutatócsoport (Australian Antarctic Division) figyelemmel kíséri, hogy reagál az eseményre az Amery-selfjég, ugyanis a leszakadás befolyásolhatja a törések viselkedését, így a Mozgó Fog stabilitását is.

A kalkulációk szerint a D28 nagyjából 210 méter vastag és mintegy 315 milliárd tonna jeget tartalmaz.

Neve az Egyesült Államok országos jégközpontjának (National Ice Center) osztályozási rendszeréből származik, mely negyedekre osztja a Déli-sarkvidéket.

A part közeli áramlatok nyugat felé fogják sodorni a D28-at, valószínűleg több év is eltelik, mire darabkora hasad és elolvad.


Képak forrása: 1. commons.wikimedia.org/Hannes Grobe, Alfred Wegener Institute; 2. commons.wikimedia.org/CIA Factbook


forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

Titokzatos kráter a Déli-sarkon

Meteorit-becsapódás nyomán keletkezhetett az a kráter, amelyet a közelmúltben fedeztek fel tudósok az Antarktisz keleti részén.

A rovat legolvasottabbjai