Az Antarktisztól akarnak jéghegyeket tolni az Arab-öbölbe az ivóvíz biztosítására

Hír

írta: ecolounge
2017/05/04


Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek. Nem vagyunk benne biztosak hogy sikerülhet.

A jéghegyekből való ivóvízfakasztás nem új elképzelés, az 1970-es években Szaúd-Arábia tervezte már sarki jéggel megoldani ivóvízellátásét, de a költségek és a műszaki kihívások miatt akkor elállt az elképzeléstől. Most egy helyi cég ismét előállt az ötlettel, aminek úgy tűnik, akadnak támogatói is.

Abdullah Mohamad Szulejman al-Sehi, az abu-dzabi székhelyű NABL ökocég igazgatója néhány napja a Gulf News hírügynökségnek adott interjút. Elmondta, hogy cége már szimulátoron végigjárta a jéghegyszállítás útvonalát és más lehetőségeket, hogy kidolgozzák az emírségek jéghegyprogramjának megvalósíthatósági tanulmányát.

"A szimulátor szerint egy évbe telik egy jéghegy eltolása az emírségek partjaihoz. Kidolgoztuk a műszaki és pénzügyi tervet. A tolás a legjobb módszer. A projektet 2018 elején kezdjük. Főként ivóvíz céljából van rá szükség. De jól fogja szolgálni a turizmust és befolyásolni az időjárást".

Al-Sehi koncepciója szerint egy akkora jéghegyet mozgatnának meg, mely megérkezésekor is több, mint 90 milliárd liter vizet tartalmaz, ami számításuk szerint öt éven át biztosítaná az ivóvízet egymillió ember számára. A jéghegyek ugyanis lassan olvadnak, mivel azok 80 százaléka a víz alatt van, a víz feletti világos jég pedig visszaverve a Nap sugarait, nehezebben nyeli el annak hőjét.

A grandiózus projekt tervezett költségei még nem ismertek, ahogyan a szállítási útvonal sem tisztázott (vagy nem publikus), mindenesetre a Google-térkép szerint közel 12 600 kilométernyi utat kellene megtenni a jégheggyel, amit aztán a partot érve feldarabolnának, az így kapott jeget pedig hatalmas tartályokban tárolnák el, majd tisztítanák.

(Az "ökocégnek" egyébként nem ez az első olyan terve, ami az emírségek ivóvízkrízisét hivatott megoldani: Al-Sehi a közelmúltban ismertette azon elképzelését, miszerint tengeralatti vezetéket építenének az Arab-öböl alatt, amelyen keresztül pakisztáni folyók vizét hoznák az emírségekbe.)

Al-Sehi szerint egy jéghegy látványa az Arab-öbölben új turisztikai látványosság is lehetne, de ami még ennél is fontosabb, hogy jótékonyan hatna az időjárásra, ugyanis az emírségek partjainál elhelyezett több ilyen jéghegy növelné a csapadékos napok számát a sivatagos térségben.

Az igazgató elismerte, hogy a megvalósítás kihívásokkal teli. Ezzel a kijelentésével valószínűleg nem csak a technikai nehézségekre utalhatott: Az Antarktiszra vonatkozóan ugyanis eddig 7 ország (Új-Zéland, Ausztrália, Franciaország, Norvégia, az Egyesült Királyság, Chile és Argentína) nyújtotta be területi igényét, és noha ezeket senki sem ismerte el, könnyedén elfordulhat hogy valamelyikük felemeli szavát a projekttel szemben. Szintén a területi integritás kérdésköréhez tartozik az 1961. június 13-án hatályba lépett Antarktisz-egyezmény. A senki földjének közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás alapján ugyanis, bár valamennyi aláíró ország létesíthet tudományos kutatóállomást a kontinensen, ugyanakkor semelyik sem sajátíthat ki magának területet. Márpedig a jéghegy is a térség részét képezi, mégha az az olvadás következtében időközben le is szakadt. - Ám mégha a nemzetközi jog nem is szólna közbe, a tervnek van egy jóval kézzelfoghatóbb árnyoldala: Ha ugyanis tegyük fel, Al-Sehi tervét siker koronázná, valószínűsíthetően más országok is követnék a "ragadós példát". Így pedig rövid idő alatt megfogyatkoznának a nagyobb jégtömbök, ami a sarkvidéki térség felmelegedését minden bizonnyal felgyorsítaná.

És ha már az olvadásnál tartunk, a terv etikusságára szintén ki kell térnünk: Hiszen mégiscsak a fosszilis korszak egyik nagy haszonélvezőjéről beszélünk, mely olajiparával masszívan hozzájárult a klímaváltozás okozta felmelegedéshez, és így - még ha közvetett módon is - a globális ivóvízválsághoz. Ami persze már a térséget is elérte. Viszont még ennek ellenére sem kívánnak lemondani a megszokott fényűző pompáról, így az olajukból az utolsó cseppig profitálni igyekeznek, miközben olyan óriási (elsősorban turisztikai) beruházásokat hajtanak végre, melyekkel drasztikusan növelik a már így is jelentős ökológiai lábnyomukat. E tények tükrében az Egyesült Arab Emírségek valóban megérdemli ezt a jéghegyet? Az óriási vagyonok felett diszponáló befektetőknek nem inkább olyan megoldásokra kellene összpontosítaniuk, melyek helyi szinten adnak hathatós választ az ivóvízkrízisre?

 

forrás: MTI, ecolounge.hu

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai