A világ legnagyobb jéghegye az atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít
Az Antarktiszi jégmezőről leszakadt "A68a" elnevezésű jéghegy a szigethez hasonló nagyságú. Nagy a veszélye annak, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jégóriás megfeneklik a part közelében és így eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat.
Műholdfelvétel az A-68A jéghegyről 2020 július 5-énForrás: commons.wikimedia.org
Az A-68A jéghegy 2019 decemberébenForrás: en.wikipedia.org
A Larsen C selfjégről 2017 július 12-én levált jéghegy megfeneklése a sziget melletti tengerfenék élővilágában is óriási kárt tenne, akárcsak a Déli-Georgia partjainál 2004-ben megfeneklett A38 jéghegy, amely miatt akkor számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken. Mint Geraint Tarling professzor, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósa elmondta: az ökoszisztéma idővel helyreállna, de ha a jéghegy megreked a szigetnél, fennáll annak a veszélye, hogy akár tíz évre is ott ragad. És ennek már nemcsak Déli-Georgia ökoszisztémájára lenne nagy hatása, hanem a sziget gazdaságára is.
| Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 2017 közepe óta, miután leszakadt az Antarktiszi jégmezőről, a Brit Tengerentúli Területek felé sodródott, és most már csak néhány száz kilométerre van onnan. A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek. A 4200 négyzetkilométer területű jéghegy több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis, 200 méter vagy annál is kisebb mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat. |
Az A-68A jéghegy 2019 decemberébenForrás: en.wikipedia.org
Tarling professzor szerint a szárazföldhöz ilyen közel került jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, az utódaik éhen halhatnak. Tarling professzor ugyanakkor rámutatott, hogy a jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek: Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, s ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.
Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, mégis lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a BAS távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető. A kutatók további műholdas felvételeket kértek az Európai Űrkutatási Hivataltól (ESA), mert az űrből készült képeket nem zavarják a felhők, így az időjárási körülményektől függetlenül tudják követni a jéghegy útját.
Képek forrása:
Wikipedia, Szerző: Európai Űrügynökség
Wikipedia, Szerző: Ash.dep
