A női döntéshozók zöldebbek
Női egyenjogúsági harc és globális éghajlatváltozás elleni küzdelem. Látszólag semmi kapcsolat nincs a társadalmi, illetve a környezetvédelmi összefogás között, amerikai kutatók azonban kimutatták: azokban az országokban, ahol a nők magasabb politikai pozíciót foglalnak el, a szén-dioxid-kibocsátás alacsonyabb, mint más országok esetében.
Azoknál a nemzeteknél, ahol a nők inkább képviselve vannak a parlamentben, a minisztériumokban és egyéb döntéshozó szervekben, ott konzekvensen alacsonyabb az egy főre eső szén-dioxid kibocsátásForrás: pixabay.com
Szerző: jarmoluk
Az amerikai Oregon egyetemének szociológusai, Christina Ergas és Richard York különös összefüggést fedeztek fel: függetlenül a modernizáció fokától, a világrendszeri pozíciótól és a demokrácia meglététől, azoknál a nemzeteknél, ahol a nők inkább képviselve vannak a parlamentben, a minisztériumokban és egyéb döntéshozó szervekben, ott konzekvensen alacsonyabb az egy főre eső szén-dioxid kibocsátás. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a nők – egyértelműen saját érdemeik alapján való – társadalmi-politikai helyzetének javítására tett erőfeszítés egyúttal a drasztikus klímaváltozás megakadályozásának lépése is.
A kutatók sem tudják pontosan, hogy mi lehet e meglepő összefüggés hitelt érdemlő magyarázta, az egyik lehetséges ok szerintük talán az, hogy egy nő megfontoltabb, árnyaltabb döntést hoz egy férfiéhoz hasonló hatalmi helyzetben. Mindez csak akkor működhet, ha a döntéshozói pozíciók legalább egyharmadát nők töltik be – ennél alacsonyabb szintű képviselet esetén félő, hogy véleményüket figyelmen kívül hagyják, nem mernek felszólalni, vagy nem reprezentálják kellőképpen nemük álláspontját.
Számos társadalomtudományi kutatás már korábban is kimutatott kapcsolatot a két nem eltérő viselkedése, helyzete, valamint a környezetvédelem szintje között – a tanulmány érdekes áttekintést közöl ezen eredményekről. Azokban az országokban például, ahol magasabb a nők aránya parlamentben, több környezetvédelmi egyezményt írnak alá. Továbbá fenyegtőbbnek érzékelik a környezeti kockázatokat, és kevésbé hajlanak a csupán technikai látszatmegoldásokra, inkább a reformokat pártolják. Ráadásul nők teszik ki a környezetvédő szervezetek tagságának 60-80 %-át.
Láthatjuk, mekkora szerepe van – illetve lehetne – a „gyengébbik” nemnek ennek a rendkívül fontos kérdésnek a megválaszolásában is. Lehet, hogy a felsőbb döntések meghozatalába még nincs komoly beleszólásunk, de a mikrokörnyezetünkben, a családunkban úgyis a miénk, lányoké, anyáké, feleségeké az utolsó szó. Éljünk vele jól – például akkor, ha egy környezetbarát megoldás otthoni bevezetéséért kardoskodunk.