Azt a négyszázát!

Magazin

írta: Fáy Bence
2013/06/06

Egy hónapja annak, hogy a Hawaii Mauna Loa vulkán tetején mért légköri széndioxid koncentráció elérte a 400 ppm-et. Rövid áttekintés következik, amelynek apropója a Környezetvédelmi Világnap (június 5.).

A 4170 méter magasságban mért 400 ppm (másnéven milliomod térfogatrész) azt jelzi, hogy minden egymillió légköri összetevőből 400 szén-dioxid. Immáron majdnem teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális felmelegedés gyorsulásáért az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos növekedése a felelős. A szennyezés fő oka a fosszilis energiahordozók, a szén, a kőolaj és a földgáz használata, és a mezőgazdaság, így a műtrágyázás. További baj az erdők területének folyamatos csökkenése.
Öröm az ürömben, hogy a legtöbben már értik, hogy ez mit jelent, 10 évvel ezelőtt még nem biztos, hogy így lett volna. A rossz hír pedig az, hogy a világ vezetői még mindig azon vitatkoznak, hogy ki, mennyit és mit tegyen. Sok tudós szerint a radikális CO2  kibocsátás csökkentés az egyedüli lehetséges megoldás, azonban koránt sem biztos, hogy az emberiség képes lenne komoly veszteségek, traumák nélkül alkalmazkodni egy gyors változáshoz. Sokak szerint a cselekvést már tegnap meg kellet volna kezdeni. Vagy még inkább, már tegnapelőtt.

+ 80 ppm csupán 50 év alatt
Az ipari forradalom kezdete óta az emberiség elkezdte a széndioxidot nagy mennyiségben a légkörbe „pumpálni.” A 18. század közepén a CO2 koncentrációja még csak 280 volt, az iparosodás kora óta észlelt emelkedés kétharmada pedig az utóbbi fél évszázadra esett.

Az emberiség történetében elősször
Az utolsó alkalom, mikor a föld története során hasonlóan magas volt a CO2 koncentráció, nagyjából 2-6 millió évvel ezelőtt, a Pliocén földtörténeti korban volt. Akkoriban a Föld teljesen más arcát mutatta, átlagban 3-4 Celsius fokkal volt melegebb, a tengerszint több méterrel volt magasabb, Kanada északi részét erdők borították, akárcsak a Szahara térségét.

Rió
1992 júniusában az ENSZ Rio de Janeiróban rendezett "Föld csúcs" konferenciáján született meg a Biológiai Sokféleség Egyezmény, közismert nevén a Riói egyezményt. Jelentősége abban áll, hogy a nemzetközi politika legmagasabb szintjén meghatározták az ember, a társadalom és a természet viszonyát, többek közt a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megőrzésének aspektusából is. Szintén itt született Éghajlatváltozási Keretegyezmény, elfogadták a fenntartható és tartamos erdőgazdálkodás alapelveit, meghatározták a sivatagosodással foglalkozó nemzetközi megállapodás kidolgozásának szükségességét. Ezek közös alapelveit a „Riói Nyilatkozatban” rögzítették.

Kioto
A 1997-es Kiotói Egyezmény célja a légkör üvegházhatású gázkoncentrációjának stabilizálása volt, hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatásait enyhíteni tudják. A fejlett iparosodott országokat tömörítő nemzetközi megállapodásban a résztvevők kötelezték magukat, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják. Az egyezmény 2005. februárjában lépett életbe.
2012-ben a katari Dohában nyolc évvel, 2020-ig hosszabbították meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyvet, ám  sokak szerint az új megállapodás csupán látszatmegoldás, a kompromisszumos döntések szerintük nem elegendőek ahhoz, hogy lassítsák a globális felmelegedést.
Ami tény: A 193 aláíró állam az iparosodott világ üvegház-kibocsátásának csupán 60 százalékát fedte, amely 2012-re 27 százalékra csökkent, elsősorban Kínának köszönhetően.

Csak összehozzuk?
Több kutatás szerint is a globális átlaghőmérséklet kis mértékű emelkedése is súlyos következményekkel jár. 2-4 fokos emelkedés hatására kihalnának a jegesmedvék, Banglades és Egyiptom jelentős részei víz alá kerülnének, sok apró kis sziget eltűnne, Afrika hatalmas területei felperzselődnének, élhetetlenné válnának...
Közben olyan események, mint a tavalyi hőhullám az USA-ban vagy a Sandy hurrikán, megmutatják, hogy mit jelent, jelenthet a klímaváltozás.

 

forrás: alternativenergia.hu, origo, wikipedia, index

A rovat új hírei

Hasonló

50 gigatonna metán

"Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba"

A rovat legolvasottabbjai