Az Ebola eljuthat Magyarországra?
Vajon mekkora annak a valószínűsége, hogy a nyugat-afrikai Ebola-járvány eléri Magyarországot?
OltásForrás: pixabay.com
Kis Zoltán virológus, az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratórium vezetője szerint kicsi annak a valószínűsége, hogy a nyugat-afrikai Ebola-járvány eléri Magyarországot.
Az afrikai országokban nagyon rosszak a higiénés viszonyok, nem tudják biztosítani a tiszta kórtermeket, a megfelelő fertőtlenítést, és ezekben az országokban csak az alapszintű gyógyszerek elérhetők. Ezzel szemben az Európai Unióban és Magyarországon a járványügyi felügyelet és az egészségügyi ellátás sokkal magasabb szinten áll, így csak behurcolt esetekről lehetne beszélni.
Amennyiben valakin mégis ebolára utaló jeleket tapasztalnának, a Szent László Kórház elkülönített részlegébe szállítják, a beteg vérmintájából pedig az Országos Epidemiológiai Központban néhány óra alatt diagnosztizálják, hogy valóban Ebola-vírusról van-e szó. Magyarországon kidolgozott eljárásrend van az ilyen súlyos fertőző betegségek kiszűrésére és a betegek elkülönítésére, gyógyítására, valamint a további járványügyi intézkedésekre.
| Az Ebola-vírust az első beteg mindig valamilyen fertőzött állattól - denevér, majom - kapja el, annak feldolgozása során a húsával, vérével, belső szerveivel történő érintkezéskor, illetve a beteg állat harapásával. A vírus ezután már emberről emberre terjed. A vírus fertőzött testnedvekkel - vérrel, nyállal - közvetlenül terjed, tehát nem légúti betegség, vagyis például tüsszögéssel nem lehet elkapni. Szintén nem lehet átadni a fertőzést papírpénz megfogásával vagy szúnyogcsípéssel. A betegség a fertőződést követően 2-21 nap lappangási idő után jelentkezik, fejfájással, izomfájdalommal, magas lázzal, majd hányás és súlyos hasmenése lesz a betegnek. Végül véralvadási zavar lép fel, amely kihat a belső szervek működésére, a betegség végstádiumában pedig külső és belső vérzés tapasztalható. Ha valaki tünetmentes, akkor kevésbé terjeszti a vírust, mint amikor már előrehaladott a betegsége. A hypo, a szappan, a különböző ruhafehérítő szerek, de már a mosás is inaktiválják a vírust, ami a napon szárított ruhában sem marad életképes. |
A vírus ellen jelenleg nincs gyógyszer, az "immunrendszerünkre hagyatkozunk" - mondta a szakember, hozzátéve azonban, a betegek 40 százaléka túléli a fertőzést és ez javítható a megfelelő orvosi ellátással. Fontos, hogy minél hamarabb felismerjék a betegséget, csillapítani tudják a lázat, és pótolni a folyadékveszteséget.
Kísérleti gyógyszer azonban már létezik, amely a napokban két amerikai életét menthette meg. Libériában fertőződtek meg és ott kapták a kezelést is. A szert egy kis kaliforniai cég fejlesztette ki. Az egyik amerikai, Kent Brantly a Samaritan's Purse elnevezésű protestáns nemzetközi segélyszervezet orvosaként dolgozott a nyugat-afrikai országban. "Haldoklom" - idézte a CNN Brantly szavait, amelyeket a körülötte állóknak mondott. Az orvos állapota csütörtökön gyorsan romlani kezdett, már alig tudott lélegezni. Ezért volt ő az első, akinek a ZMapp nevű készítményt infúzió útján beadták. Másnap reggel állítólag felkelt és le is tudott zuhanyozni.
Ezután Kent Brantly további gyógykezelésre visszatért Amerikába, jelenleg az atlantai Emory Egyetemi Kórház különleges fertőző egységében ápolják. Kollégája, Nancy Writebol is kapott két adagot a gyógyszerből, az ő állapota is javult. A két beteget tájékoztatták, hogy egyelőre nincsenek adatok arról, emberekre hogyan hat a szer, ám ígéretes eredmények állnak rendelkezésre az állatkísérletekből: négy majomnak adták be a szert a lázas-vérzéses tünetek megjelenése utáni 24 órán belül és mind a négy túlélte az Ebola-fertőzést. A 33 éves Brantley sem csupán a ZMappet kapta, neki egy Ebola-túlélő 14 éves fiú véréből is adtak. A fiút betegsége alatt az orvos maga ápolta. A véradás célja az volt, hogy Brantley megkapja a fiú szervezetében termelődött ellenanyagokat.
Libéria annak a négy afrikai országnak az egyike, ahol a világ eddigi legnagyobb Ebola-járványa tombol. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) hétfői adatai alapján a négy országban, Guineában, Sierra Leonéban, Libériában és Nigériában 887 halálos áldozatot követelt eddig a kór, a fertőzöttek száma 1600-nál is több.
