Az EP üvegház hatású gázok ipari csökkentését célzó jogszabályt fogadott el
Az EP képviselői a párizsi klímakonferencia céljainak megvalósítását segítő jogszabályt fogadtak el strasbourgi plenáris ülésükön kedden.
A fejlesztés vélhetően 2019 nyaráig készül elForrás: www.pexels.com
Az uniós parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az 535 szavazattal 104 ellenében 39 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály felgyorsítja az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (ETS) keretében adható-vehető kibocsátási mennyiség csökkentését.
A 2005-ben létrehozott ETS az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik és a teljes üvegházhatású gázkibocsátás 40 százalékát fedi le. A jelenlegi ETS 2020-ig van érvényben.
A jogszabály értelmében az Európai Unió fokozatosan lejjebb szállítja a szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, valamint a kvótaár csökkenésének megállítása érdekében még gyorsabb ütemben mérsékelné az elérhető egységek számát a piacon. Ezt eleinte évente 1,74 százalékkal, 2021-től 2,2 százalékkal történne.
A jogszabály emellett a kvóták túltermelésének csökkentése érdekében az úgynevezett piaci stabilitási tartalék kapacitását bővíti. Ez a tartalék gondoskodik majd arról, hogy egyensúly legyen az eladásra szánt kvóták és a kereslet között, továbbá tartalékot képez a felesleges kvótákból és csak akkor vezeti vissza ezeket a piacra, ha megnő a kereslet. A reform továbbá két új pénzügyi alapot hoz létre, amelyek célja, hogy támogassák az innovációt és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projekteket.
A kibocsátás-áthelyezés elleni fellépés részeként néhány esetben, főként, amikor elképzelhető, hogy a kibocsátási küszöb miatt a vállalatok áttelepítik a termelést egy másik országba, a kvóta ingyenes lesz - tették hozzá.
Az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) az általa lefedett szektorok károsanyag kibocsátását maximálja, a cégek pedig szükség esetén ezen keretértéken belül adhatnak és vehetnek kibocsátási egységeket. Az ETS negyedik fázisára vonatkozó bizottsági javaslat célja, hogy sikerüljön 2030-ra legalább 40 százalékos kibocsátás-csökkenést elérni, az ipar és energiaszektor modernizációja felgyorsuljon és a kibocsátók ne települjenek át lazább szabályozással rendelkező uniós kívüli országokba.
