A légszennyezés jelenti a legnagyobb környezeti veszélyt az emberek egészségére

Hír

írta: MTI
2018/01/26

Két amerikai egyetem (Yale, Columbia) a davosi Világgazdasági Fórummal együttműködve, kétévente teszi közzé a környezetvédelmi teljesítmény indexet (Environmental Performance Index, rövidítve: EPI). Idei, tizedik jelentésükben 180 ország teljesítményét vizsgálták a környezetvédelem terén 10 kategóriában 24 tényező alapján. Ezek között van a légszennyezés, a vízkészletek minősége, a szennyvízkezelés, a biodiverzitás, fajvédelem, az erdők állapota, a klímaváltozás elleni intézkedések, a növényvédelmi szerek használata a mezőgazdaságban.

A maximális 100 pontot egyetlen ország sem érte el, a ranglista első helyén továbbra is Svájc áll 87,4 ponttal, őt követik Franciaország, Dánia, Málta és Svédország. A lista első 16 helyéből 15-ön az Európai Unió tagállamai állnak, a 17. Új-Zéland. A lista végére kerültek Burundi 27,43, Banglades 29,56, a Kongói Demokratikus Köztársaság 30,41, India 30,57 és Nepál 31,44 ponttal.

A kelet- és közép-európai országok közül Szlovákia, Litvánia, Csehország, Szlovénia és Horvátország előzi meg hazánkat, mely 43. a rangsorban 65,01 ponttal, majd következik Románia (45.) és Lengyelország (50).

A feltörekvő gazdaságok közül Kína a 120., India a 177. ami jól tükrözi azt, hogy a népességnövekedés és a gyors gazdasági fejlődés milyen megterhelést okoznak a környezetnek - írták a kutatók.

A listavezető Svájc szinte a legtöbb vizsgált tényezőben erős teljesítményt nyújtott, a legkimagaslóbban a levegőminőség terén és a klímavédelemben nyújtotta. A rosszul teljesítők leginkább a levegőtisztaságban, a biodiverzitás védelmében, az üvegházhatású gázok kibocsátásban maradnak le.

Az elmúlt évtizedben a környezetvédelem terén legnagyobbat előrelépő országok között van a Seychelles-szigetek, amely 86 helyet ugrott előre ,különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésében jeleskedett. Sao Tomé és Príncipe, Kuvait valamint Kelet-Timor a biodiverzitás védelmében tett jelentős lépéseket.

A rangsorban lejjebbcsúszó országok között van Lettország, a Bahama-szigetek, Madagaszkár, a Közép-afrikai Köztársaság és Burundi, amelyek elsősorban a klímaváltozás elleni harc terén teljesítettek alul.

A jelentés - benne a teljes rangsor - itt tekinthető meg.

Hogy hihetünk-e ennek az összeállításnak? - Miért is ne? Hogy a valóságot tükrözi-e? - Diplomatikusan fogalmazva, nem feltétlenül... - Erre pedig a legjobb példát a rangsor 27. helyezettje szolgáltatja: az Egyesült Államok. 

Azon túlmenően, hogy a 19. és a 20. században az USA járult hozzá leginkább a mai klímaproblémához CO2 kibocsátásával (és ezért a legnagyobb történelmi felelősség egyértelműen Őt terheli) tekintsünk inkább a közelmúltra és a mostra
(bár így sem leszünk nyugodtabbak, sőt...):  
Jelenleg az USA Kína (29%) után a világ 2. legnagyobb szén-dioxid kibocsátója (15%), és bár Obama idejében csökkentették a szénfelhasználást (ellenben növekedett a kőolaj- és földgázfogyasztás) a Trump-kormány 2017-ben olyan intézkedéseket foganatosított, melyekkel nem egészen egy év alatt némileg hazavágták a környezetvédelmet (vagy legalábbis elindították a lejtmenetet). 
Mikor az USA és a környezettudatosság jelenkori kapcsolatára tekintünk, legelősször talán a Párizsi Klímamegállapodásból való kilépés bejelentése jut az eszünkbe, holott ez csupán a jéghegy csúcsa: Trumpék ugyanis szinte minden klímavédelmi intézkedést eltöröltek 2017-ban, így: 1. megszüntették az üvegházhatású széndioxidgáz kibocsátásra vonatkozó felső határt; 2. feloldották a bezáratott szénerőművekre vonatkozó zárlatot és a szövetségi szénbányák működésére kimondott korábbi moratóriumot; 3. engedélyezték a hidraulikus technikával történő olajkitermelést; 4. engedélyezték a partmenti olaj-, és gázkitermelés kiterjesztését (amely főként a sarkvidéki területeken lévő olaj- és gázkincs kiaknázását bátorítja); 5. elindították a védett nemzeti parkok számának csökkentését (így a státusuktól megfosztott területekre hamarosan lecsaphatnak a bányavállalatok és az ingatlanfejlesztő cégek). És ha az USA Környezetvédelmi Hivatalának (EPA) 2016-ban felkért és megválasztott vezetőjére - szakmai múltjára, és a fosszilis energiahordozók iránti vonzódására - tekintünk, már mindent érteni fogunk: Szerinte a szén-dioxid-kibocsátás nem meghatározó tényezője a globális klímaváltozásnak, a párizsi klímavédelmi egyezmény pedig véleménye szerint egy "rossz megállapodás".
A probléma persze sokkal mélyebben gyökeredzik annál, mintsem hogy kizárólag az ottani politikai elitet kárhoztassuk; a probléma fókuszpontját valahol a fogyasztói társadalom attitűdjében és a hozzá kapcsolt, nem fenntartható gazdaságban találjuk: merthogy a 70-es évek olajmámorában megszerzett életmódból - jöjjön akár gazdasági válság vagy időjárási anomáliák tömkelege - a lakosság jórésze szemernyit sem hajlandó engedni, azaz továbbra is túlfogyaszt: A Global Footprint Network 2017-es adatai szerint, ha a Föld minden lakosa olyan fenntarthatatlan életmódot folytatna mint az Egyesült Államokban élők, az emberiségnek 4,8 Földnyi erőforrásra lenne szüksége minden évben (bővebben ebben a cikkünkben). - És ezen ne is csodálkozzunk, hiszen az USA ökológiai lábnyoma 8,0 gha/fő (globális hektár/fő). Összehasonlításképpen Magyarországé 3,0. (2015-ös adat).

forrás: MTI

A rovat új hírei

Hasonló

A rovat legolvasottabbjai

PET Kupa: kihívások és sikerek

Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és ...