Dél-Korea 2050-re megszünteti üvegházhatásúgáz-kibocsátását!

Hír

írta: ecolounge
2020/11/02

Japán után Dél-Korea is bejelentette, hogy az évszázad közepéig karbonsemlegessé válik, azaz gazdasági tevékenységeivel nem idéz elő üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Miután Japán új miniszterelnöke Yoshihide Suga hétfőn bejelentette, hogy országa kibocsátási célkitűzéseinek elérését fel kívánja gyorsítani, azaz 2050-re el kívánják érni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, szerdán az újraválasztott dél-koreai elnök, Mun Dzsein (Moon Jae-in) is történelmi bejelentést tett.

Mun elnök a Dél-Koreai Nemzetgyűlés előtt tartott beszédében jelentette be, hogy betartva a kampánykörútján tett ígéretét, országával Japán nyomdokaiba kíván lépni, azaz az évszázad közepéig Dél-Korea is karbonsemlegessé válik.

A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a 21. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet. Ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöld megállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára a karbonsemlegesség felé 2050-ig. A célt az európai klímarendeleten keresztül éri el az EU, amely kötelező értékeket szab meg. A karbonsemlegességgel megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.

A szén-dioxid légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezzük. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást szénmegkötéssel kell ellensúlyozni. (Szénelnyelőnek nevezünk minden olyan rendszert, amely több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A fő természetes szénelnyelők közé tartozik a talaj, az erdők és az óceánok. Becslések szerint a természetes szénelnyelők évente 9,5 és 11 Gt közötti szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Az éves globális CO2-kibocsátás 2019-ben elérte a 38 Gt-t.)

Jelenleg egyetlen mesterséges szénelnyelő sem képes a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges mértékű szén-dioxidot kivonni a légkörből. A természetes szénelnyelőkben, például az erdőkben tárolt szén erdőtüzek, földhasználat vagy fakitermelés során a légkörbe kerül. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a klímasemlegesség elérése érdekében. A kibocsátások csökkentésének és a karbonsemlegesség megvalósításának másik módja az, ha az egyik ágazatban keletkező kibocsátásokat valahol máshol ellensúlyozzák. Ez megvalósítható a megújuló energiába, az energiahatékonyságba vagy más tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások révén. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) jó példa a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére.

A koreai Solutions for Our Climate szervezet beszámolója szerint Moon elnök beszédében a nettó nulla cél elérésének legfőbb lépéseként a szénenergia-termelés megújuló energiával történő helyettesítését nevezte meg. Bejelentette a megújuló energiával foglalkozó helyi vállalkozások pénzügyi támogatásának kiterjesztésére vonatkozó terveket, melyre a költségvetésből összesen 8 billió KRW (7,04 milliárd USD) összeget kíván kormánya fordítani.

Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága tehát egy lépéssel közelebb kerül ahhoz, hogy klímavédelmi törekvéseit összehangolja a Párizsi Megállapodás céljaival. A Solutions for Our Climate elnöke, Joojin Kim szerint most a legsürgősebb feladat, hogy Dél-Korea 2030-ra vonatkozó kibocsátáscsökkentési céljait újragondolva fokozatos vezesse ki a szénenergiát, és megszüntesse az ahhoz kapcsolódó finanszírozást.

Kína, amely messze a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója, a múlt hónapban tett ígéretet arra, hogy 2060-ig megvalósítja a szén-dioxid-semlegességet. Hszi Csin-ping elnök az ENSZ-nél tartott beszédében kitért arra, hogy Kína "erőteljesebb politikákat és intézkedéseket fog elfogadni" a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében 2030 előtt. 
Az uniós országokat tekintve eddig öt uniós tag tűzte ki jogilag a klímasemlegesség célját: Svédország 2045-ig, Magyarország, Franciaország, Dánia és Németország pedig 2050-ig kívánja elérni a nulla nettó kibocsátást.


Kép forrása: Flickr, Szerző: Slack12

forrás: asia.nikkei.com, pv-magazine.com

A rovat új hírei

A rovat legolvasottabbjai