Ennyivel rövidíti meg az életünket a légszennyezés
Joshua Apte vezetésével a Texas Austin Egyetem egy korábbi tanulmány adataiból szűrte le az összefüggéseket 185 országra vonatkozóan. Ez volt az első olyan kutatás, melyben az élettartam és a légszennyezés összefüggéseit vizsgálták.
Régóta ismert tény, hogy a légszennyezés világszerte szedi áldozatait – mondta Apte, az Egyetem adjunktusa. – És mindannyiunkat érdekel, hogy meddig élünk. Most szisztematikusan megvizsgáltuk, hogyan rövidíti meg az életünket a légszennyezés. Azt találtuk, hogy a szmog nagyon nagy hatással van a túlélésünkre.
A kutatók a 2,5 mikron alatti kisméretű részecske, köznapi nevén a szálló por hatásait kutatták, ugyanis a légszennyező anyagok közül ez jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre.
Megállapításuk szerint a teljes populációt tekintve több, mint egy évvel rövidül az élettartamunk.
A tanulmányuk szerint különösen Indiában és Kínában jelentene sokat, ha sikerülne javítani a levegő minőségén, hiszen a szálló por-szennyezettséggel szemben különös rizikócsoportot jelentenek az idős emberek és a kisgyermekek (az ő esetükben megnövekszik a tüdőhörgők nyálkahártyáját érintő krónikus gyulladások (bronchitis), az allergiás megbetegedések száma, csökken a légzésfunkció és egyre gyakoribbá válnak a tüdőfejlődési hiányosságok). Ázsia nagy részére igaz, hogyha a légszennyezés mint kockázati tényező megszűnne, a mai 60 évesek 15-20%-al valószínűbben élnék meg a 85 éves kort (csak Indiában évente 1,1 millióan halnak meg a légszennyezés következtében).
- Ezek felületére tapadnak a mérgező anyagok, például a hulladékok égetése során a levegőbe jutó fémek. Ezek a részecskék méretüknél fogva bejutnak a tüdő léghólyagocskáiba, de bizonyos részük (0,1 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) még a véráramba is eljut.
- Súlyos betegségek okozói lehetnek, mint például a különböző légzőszervei megbetegedések (asztma, COPD (krónikus bronchitis, azaz visszafordíthatatlan tüdőtágulás) vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések. A porrészecskék felületén a mérgező anyagokon kívül (pl. fémek, karcinogén, mutagén anyagok) baktériumok, vírusok, és gombák is megtapadhatnak, így könnyen bejutnak a légutakon keresztül a szervezetbe.
- A környezetre is káros hatással van: eltömi a növények gázcsere nyílásait, így akadályozza a növény „légzését”, párologtatását és negatívan befolyásolja a fotoszintézis folyamatát.
- A kiülepedő szálló porszemcsék a felületükön megkötött vegyi anyagok, szerves és szervetlen anyagok miatt az épületekben is jelentős károkat tudnak okozni. Ha a por érintkezik a levegő páratartalmával vagy a csapadékkal, maró hatásúvá válik, és tönkreteheti az épületek, hidak fém vázait, de a mészkőből készült szobrokon és épületeken is mállási folyamatokat indíthat be.